Skip to content

Textológia

<

p> Tegnap a zuhanyzóból kifelé menet elláttak egy küldetéssel. Már csöpögtem volna a szoba fele, mikor egy szinttárs leszólított, hogy úgymond én magyaros vagyok, ha jól téved. Mondtam jól, hogy jól. Na akkor nekem tudni kell, melyik az a Kölcsey vers, amiben az a sor szerepel, hogy “Ha romba dőlnek legszebb álmaid”. Bevallottam férfiasan, hogy annyira penge még nem vagyok, hogy ezt így agyból nyomjam, de szívesen utánanézek a neten. Hát azt már ők is megtették, keresővel meg mindenhogy, de nem lelték. Itt lehetett volna először gyanús a dolog, mert a teljes Kölcsey két helyen is fent van a neten (régi és új MEK). Nagyot gondoltam és beírtam a gugliba. Először az első sor és Kölcsey volt a keresőszó. Egy találat, egy Simi emlékcikk. Na legalább az megvan, hogy a ptm-eseket miért érdekli ennyira a vers. ;) Viszont ugyanitt leltem egy teljes versszakot. Na ezzel már lehet valamit kezdeni. Beírogattam soronként a keresőbe most már Kölcsey neve nélkül. Találatok: Graham Greene, Goethe, Goethe és az egyetlen Kölcsey. Kizárásos alapon Goethének tulajdonítottam a verset és közöltem az arccal. Jakérem tíz perc alatt válasz. Önnön kompetenciámat érezve jól lefeküdtem alunni. :)

<

p>

Itt a vers, ha valaki tovább akar kutatni. Meg mert végülis nem is olyan rossz…
“Ha romba dőlnek legszebb álmaid,
reményeid el ne hagyjanak,
mert sokszor a ledőlt romok alatt
a legszebb virág fakad!”