Skip to content

Ááááááá…

<

p> Ma zéháztam szeretve tisztelt évfolyamtársnőim - szociológiailag hiteles minta :) - társaságában. Már előző órán volt arról szó, hogy nem az órán vett anyagot kéri vissza a tanár, mert az nem érdekes. Hanem inkább kiad egy szöveget és azt kell értelmező módon bemutatni, majd megjelölni, mégis melyik izmus kiáltványa is volt. Ugye egyszerűnek tűnik? Na mert ezek szerint a harmatos gyöngyvirágok szerint ez nem az. Ahogy az egyik artikulálta: “Akkor mit írjak, ha nem az órai anyag érdekli?” Komolyan közelítettem ahhoz, hogy a falra másszak. Szabadon alkothat szöveget, annyit rizsázhat, amennyit nem szégyell, és nem látja át a helyzetet. Ha 1, nem kezdődik el a zéhá 2, nem érkezik meg a két értelmes, aranyos és az előzőekhez képest “minőségi” hipertérugrást jelentő lányka - kösz gyerekek, életet mentettetek - tuti megszököm, vagy megőrülök. Vagy ilyesmi.