Skip to content

Felfedezés

A nyíregyházi főiskolai könyvtárben ülök és megkísérlem felvenni a tárgyaimat. De nem megy. Úgy képzeljétek el feleim, hogy a neptun nemcsak otthon (ha elérem), nemcsak Débében (ha nincs letiltva) hanem Nyíregyen is lassú. Pedig itt nem kell olyan marha sokat kúsznia a szervertől a gépig. :)
Viszont a gépek jók. Igaz hp desktop konfigok, igaz csak ie fut rajtuk - pedig itt van a pendrive-on a firebird, de fel van írva nagy betűkkel az ajtóra, hogy kicsesznek innen, ha saját programot futtatok - de gyorsak. Meg ki van hozva a ház elejére az usb ezért ott fityeg a pendrive, mert az kjúl. Rajta a frissen megkapott könyvtári kód, mert ugye a kódos lapot elhagyni percek műv általában. Csak a rohadt neptunja nem megy.

Különben érdekes ám ez a könyvtár. A könyvtárosok második legfontosabb dolga az időnkénti hangos felszólalás: “Ugye mindenki csendben van?”. Gyűlölöm, amikor ilyen indirekten kussoltatnak be, ez legutoljára az óvodában volt menő. De csendben vagyok, nincs kivel beszélni. A leghangosabb arc úgyis a “portás” néni. Neki az a dolga, hogy rárikácsoljon az emberre, ha kabátot óder táskát akar bevinni a könyvtárba. Illetőleg minden első két embernek, ugyanis a munkaköri leírásának sarkalatos pontja, hogy a harmadik embereknek a kirakott a4-es tacepaót is meglóbálja - tacepaó tartalma: Kérjük kedves olvasóinkat, hogy kabátjaikat, táskáikat a ruhatárban leadni szíveskedjenek! - a negyedik emberekre pedig nem szól rá, csak lóbálja a papirost és halkan felsóhajt: nem lehet mindenkinek elmondani. Különben nem vagyok benne biztos, hogy a néni nem android. Még olcsóbb is lenne. Kő egy érzékelő, néhány szabály és sanyi. :)