Skip to content

…temetni jöttem, nem dícsérni

Philosophare neccesse est! - jelentette ki nagy mondása után valamivel a Hajós, és visszavonult a kabinjába gondolkozni egy cseppet. Kezdhetném így is, vagy játszhatnék felvilágosult finomságokkal, barokk körmondatokkal, esetleg írhatnék K und K fin de siécle prózát, de a lényeg ugyanaz maradna. Meghalt egy ember. Egyszer találkoztam vele összesen. Elsős volt, jogász, tenyérbemászó képpel rendelkezett, rockerpulóverben járt, és a nyelvén oltotta el a cigarettát, mert “ehhez bátorság kell”. Szóval azt kommunikálta felém találkozásunk mind a tíz percében, hogy nem akarom megismerni. Ellenszenves alak volt, na.

Ettől függetlenül legalábbis túlzásnak tűnik, hogy egy nap a kocsmából hazafelé agyonverjék, feküdjön egy napot kómában és végül meghaljon. Úgy értem sokkal nagyobb parasztok is túlélték a tizennyolcadik évüket. Neki nem sikerült. “A rendőrség nyomoz.”