Skip to content

Lovakrul

Legutoljára két éve próbálkoztam a Lovak a ködbennel. Akkor anyám kivette a kezemből mielőtt végigolvastam volna. Teljes joggal tette persze. Az ő karácsonyi ajándéka volt a kötet. Súlyosbító tényező, hogy tőlem kapta, szóval lett volna épp lehetőségem elolvasni, már ha nem Öccs ajándékát lapozgattam volna. :)
Lényeg, hogy két év után kíváncsi lettem, az újraolvasás eleve kaland. Így esett, hogy két napra elmerültem a gólyaként pestre kerülő felvidéki magyar kislány és félbolond fotós irredenta (…) szerelmének történetébe. Az első kétszáz-kétszázötven oldala a regénynek maga a csoda, a nekem hiányzó modern magyar nagyregény valahogy így íródna meg. A folytatás sem rossz, de kicsit mintha leeresztene. Összességében mégis ajánlom mindenkinek.
(részlet)