Skip to content

DAT 2005 - Az utca temploma?

  • Keresse meg a nevét és írja alá. - nyomtak a kezembe egy sokcellás listát, amin úgy szerepeltem: Szedlák Ádám - tanár. (pedig…)
  • Aláírtam. Még egy konferenciaprogramot szeretnék kérni.
  • Ott van. - mutatott rá a hölgy egy stóc mappára - Csak egyet vegyen el!

Nekem ezzel a rövid beszélgetéssel kezdődött el a DAT 2005 konferencia mai (tegnapi) napja, hogy aztán hasonló szellemben folytatódjon. Rögtön a legnegatívabbat kiemelve: az általam látott előadók nem tudtak prezentációt készíteni és tartani. Végtelenbe vesző bullet pointos listák, kék háttéren fekete szöveg clipart nyilakkal összefűzve. Sajnos egyet sem sikerült elkérni mutatóba, de a dat konferencia MATISZ-os honlapjára elvben felkerülnek. Addig is ajánlom a Presentation Zen elemzését Bill Gates és Steve Jobs prezentálási skilljeiről olvasgatásra. A nap három érdekes témáját ráadásul sikerült egy idősávba helyezni, így a DRM, e-kultúra, digitális írástudás szentháromságból csak kettőbe sikerült belehallgatni, a DRM szekció közelébe se jutottam.

Könyvtár:

A szekciócím alapján - “Minden, amit a digitális világról tudni lehet” - nagy átfogó körképet vártam a tartalomiparról, továbbéléséről az interneten, kooperációról civilekkel. Ehhez képest dr. Téglási Ágnes bevezető előadásban a tartalomfejlesztésbe frissen bekapcsolódott egyetemi szellemi műhelyekről, kutatóintézetekről és könyvtárakról beszélt, kiemelve azt, hogy az eisz szerződései 2007-ig élnek, utána új stratégia lesz - gyönyörű szó - az e-only. A hallgatóság soraiból érkező kérdésre még tisztázódik a tény: igen, az eisz csak a hbone gerinchálózaton belülről elérhető, így a határon túli intézmények hozzáférése attól függ, rajta vannak-e a hbone-on. Ezek az eisz lapján található listát átfutva a Sapientia és a Révkomáromi Egyetem lehetnek, rémlik, hogy máshol hallottam már szélesebb körű támogatásról is.

Tananyagfejlesztés:

Az eisz dicsőítéséről átmenekültem egy, a multimédiás tananyagokról szóló beszélgetés végére, ahol a jelenlevők megegyeztek abban, hogy fontos a képzésről szóló papír is, de a mögötte lévő tudás és gyakorlati ismeretek még fontosabbak. Bravó. Emellett szó esett az ECDL vizsga fontosságáról, informatikai alapképzettségről és arról, hogy az iskolák horribile dictu ragaszkodnak a papír tankönyvekhez a multimédiával szemben. Az utóbbi gondolat már nem a beszélgetés keretein belül, hanem Pataki György (Krea kft.) előadása során hangzott el. Az iskolák és a vállalatok érthetetlen viselkedésének tárgyalása után, bemutatta a cég multimédiás oktatóanyagait, majd feltételezve, hogy az IT tudást elfelejti a felhasználó

igen, valóban nem volt szó az informatika készségszintű oktatásáról, informatikai gondolkodás fejlesztéséről, neadjisten problémamegoldó készségek erősítéséről. ECDL van, sluszpassz

szót ejtett a cég másik termékéről, a SÚGÓ-ról. Sosem hittem, hogy a Windows Help és unixos man parancs után ebben a témában újat lehet mondani, nem ez volt az a momentum, amikor ez a hitem megváltozott. Help reinvented.

Könyvtár 2:

Utolsó esélyként a könyvtár szekció - még mindig a digitális világról való mindentudás jelszavával - digitalizációról szóló kerekasztalát látogattam meg, ahol várakozásaimmal ellentétben egyszer elhangzott a Google név is

a Yahooról bezzeg egy szó sem esett, pedig délutánra az origó techbázis lehozta a hírt, hogy a Vizsla24 keresni fog a nemzeti könyvtár állományában is; a könyvtárosok gyanítom hamarabb is hallottak erről

bár előtte különböző könyvtárak különböző (vacak) prezentációit volt szerencsém végigélvezni arról, hogyan tették kereshetővé a népi mesterségek adatbázisát, hogyan tették fel a webre a debreceni színlapok gyűjteményét vagy hogyan szkenelték be a Váradi Regestrumot. Nem lebecsülve a fenti vívmányokat, nagyon örültem, amikor Ládi László (OSZK) megkérdezte, nem érzik-e úgy a beszélgetők, hogy a könyvtárak le vannak maradva az elektronikus dokumentumok gyűjtésével, és lassan mindenki megelőzte őket ebben? A kérdésre érdemben csak Moldován István (MEK) reagált, kijelentve, hogy “mi tíz éve ezt mondjuk” valamint “elvesztettük a monopóliumunkat” az átalakuló információfogyasztási szokások nem követésével. A beszélgetés ezek után visszalépett a korábbi mederbe, és megpróbálták eldönteni, hogy “az utca egyeteme”-e a könyvtár vagy “a tudás temploma”.

A mese első része az e-médián olvasható.

2 Comments

  1. ee wrote:

    Vizsla24 keresni fog a nemzeti könyvtár állományában is;

    Pontosabban csak az állomány katalógusában, ami eddig is hozzáférhető volt az interneten.

    (Mégpontosabban, amit a techbázis sem említ, hogy csak az eddig feldolgozott könyvekben. Sajnos a könyvek jó részét továbbra is csak cédulázni lehet. Ha jól emlékszem ezek a 86 előttiek.)

    Persze így ki lesz marketingolva a sok könyvcím mindenki orra elé.

    Friday, November 11, 2005 at 12:45 | Permalink
  2. Kelt wrote:

    Jogos a kiegészítés. Annyiban szerencsés viszont ez a lépés, hogy a júzernek nem kell elzarándokolni a megfelelő weblapokra, hogy keressen. Ami akkor segítség, ha úgy sikerül eldugni a keresési funkciót, mint régen a debreceni egyetemi könyvtár honlapján.

    A marketing pedig fogós kérdés. Több olyan könyesboltok szerint régi (értsd: 2-3 éves) cím van a listámon, amit folyamatosan vadászok boltban, antikváriumban. Most jól rákereshetnék a vizslán, ha egyáltalán használnám. :)

    Friday, November 11, 2005 at 12:53 | Permalink