Skip to content

Az Neurománc átdolgozott kiadásának margójára

Kezemben a William Gibson Teljes Neurománc Univerzuma című kötet, ami a Sprawl (esetleg Cyberspace) trilógia három regényét tartalmazza. A Neurománc a legérdekesebb, mert a kötetbe egy új javított, gondozott változata került. Nem is tudtam megállni, hogy ne olvassak rögtön bele, ahogy “megtaláltam” a karácsonyfa alatt.

Sajnos beigazolódott, amitől tartottam és az új szöveg teljesen idegen a régi Neurománchoz képest. A változásokról maga a fordító beszél hosszan egy index fórumban (link via Greystoke, Neuroblog kommentbox), így abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a fordítói szándék megvalósulásával foglalkozhatok.

  • A félrefordítások javítása teljesen helyénvaló, nehéz lenne belekötnöm.
  • Annál könnyebb a frissen kreált akcentusokba. McCoy Paulie az eredeti szöveg szerint is redneck zsoké volt, az eredeti angol szöveg is jelzi. A gond az, hogy a redneck magyar megfelelője nagyjából a paraszt lett. Dixie erősen jésítetten beszél magyarul: “fijú”, “kijaz”, az a bizonyos stilisztikai kapanyél nagyon erősen lóg ki.
  • Ratz olyan - ismét csak eltúlzott - németség birtokába jutott, amit az angol forrásszöveg ismeretében zavaró. Példaként álljon itt két szöveghely:1, “You look bad, friend artiste,” he said, flashing the wet ruin of his teeth.” “– Rosszul néz ki, művész barátom – szólalt meg, s kivillantak fogainak nedves romjai.” (régi verzió) “Kinéz maga rosszul, művész barátom - szólalt meg, kivillantva fogazata nedves romjait.” (új verzió) 2, “And you wander back and forth in this portable bombshelter built of booze and ups, sure. Proof against the grosser emotions, yes?” “– S csak jár-kel itt, a piából és narkóból tákolt hordozható óvóhelyen, mi? Megóvja az erősebb érzelmektől, igaz?” (régi) “És csak mászkál ebben a maga kis Piadrogstruktúrmobilbunkerében, na ja. Védi meg ez durvább érzelmektől, hm?” (új)
  • A szleng cseréje olyasmi, aminek már az elvét sem tudom hová tenni. Se hús se hal módon létrejön általa egy majdnem új szövegvariáns, ami azonban nem újrafordítás. Persze ez rögtön felveti azt a problémát, hogy mostantól a Neurománcról beszélve tisztázásra szorul, melyik Neurománcról beszélünk. Az első magyarról, ahol Case és a zsokék “felpiszkált gépekre csatlakozva” merültek el a kibertérben, vagy az javított kiadáséról, ahol ugyanezt már “egyedi kialakítású cybertéri deckjébe csatlakozva” teszi. Posztmodern játéknak szórakoztatóbb ez a húzás, mint modernizáló szándékú húzásnak. Utóbbit, mint írtam, nem tudom megérteni.
  • És végül a modorosságok. Itt is inkább szöveghelyet hozok, mint magyarázok:”The Japanese had already forgotten more neurosurgery than the Chinese had ever known.” “A japánok többet feledtek az idegsebészetből annál, amennyit a kínaiak valaha is tudtak.” (régi) “Japánban a már feledésbe merült ismeretek is jóval felülmúlták a kínaiak idegsebészettel kapcsolatos összes tudományát.” (javított)

A túló stiláris elemek, az időben élő mű és fordítás nézőpontjából értelmezhetetlen szlengcsere és az, hogy az új szöveg nem hozza annyira a forrásszövegre - és Gibson nyelvére úgy általában - jellemző tömörséget, nekem - minden hibája mellett - a régi kiadás (Valhalla páholy, második kiadás) marad a Neurománc.

És persze várok egy negyedik javított kiadást, ami lehetőleg nem hatszáz oldalas ‘papírkartonkonstrukt’ formában jelenik meg, hanem kezelhető méretben, könyvnek álcázva.

A tisztesség kedvéért szerepeljen még az, hogy a Szukits mintha most korrektúráztatott volna, mert óriási tördelési hibákat nem találtam. Ezúttal kérek elnézést a gyanakvásért.

Update: Neuromancer blogpostja Neurománc és újrakiadás témában.

Kiegészítés (2006. április 27.), a blogteren maradt kommentek:

PAStheLoD 2005-12-25 19:52:22 Ejj, nagy kár :C Nem tudom mért kellett újrafordítani az egészet. Pedig a szukits által összedobott “univerzumok” szvsz egész jól sikerültek, pl. a dűne könyvek, asimov összes.

armitage 2005-12-26 01:52:34 Hahó,

Greystoke biztatott, hogy jöjjek és nézzek Neurománc 3.0 kritikát, mert itt van belőle — remélem, nem veszitek rossz néven, ha hozzászólok :)

Nem akarok senkit sem erőszakkal meggyőzni (ez amúgy se szokott sikerülni), legfeljebb pontosítanék pár dolgot.

Kezdjük a végén: azért volt szükség a szöveg átdolgozására, mert a korábbi kiadások katasztrofális hibákat és nevetséges döcögéseket tartalmaztak, amiket teljes joggal pellengéreztek ki régebbi kritikusaim. Egész egyszerűen szégyelltem a korábbi baklövéseket. A régi fordítást is én írtam, a hibáit is nekem kell helyreütni, ez motivált.

Haladjunk visszafelé: tördelés: erre amennyire tudtam, én is odafigyeltem (kéziratban egyértelműsítve). A korábbi kiadásokban botrányos tördelési hibák voltak, amiknek a feléért is még aznap kirúgnák a tördelőt a cégtől.

Szukits többi könyvét nem tudom megítélni, de itt, ahogy elnézem, maximálisan teljesítették a kéréseimet (a Flatline SMS-oszlopa most először van úgy tördelve, ahogy az eredetiben).

A Biblia méretű egybekötet olvasásra nem épp a legkényelmesebb megoldás, egyetértünk. Én is szívesebben vettem volna egy emberibb léptékű kialakítást, 3 kötetes sorozatot :(

Második kiadás (keményfedeles): nemigen lehet megkerülni, úgy látszik. Sajnos, a második kiadás az 1. kiadás összes hibáit megtartotta, és ezen felül megrongálta a szöveget. Több helyen egész mondatok semmisültek meg, több helyen pedig olyan beleírások történtek, amikről sem Gibson, sem én nem is álmodtunk. Ezekről egyeztetés sem történt (ilyesmikbe biztosan nem egyeztem volna bele). A 2. kiadás mellett csak a könyv külleme, tipográfiája, papírminősége szólhat (bár a címlapját össze sem lehet vetni az 1. kiadás BSz festményével). Ezek miatt, számomra a 2. kiadás felejthető és felejtendő, és ezek miatt vettem kézbe az elsőt, hogy annak alapján csinálhassak egy teljesebb és jobb változatot.

Modorosságok: Nem állítom, hogy nem lehet igazad, bár szerintem erősen szubjektív ennek a megítélése. Azt tehetem hozzá, hogy a régi szöveg annyi ponton botlott, döccent, hogy egy kritikus szemléletű “bétatesztelő” barátommal nem tudtuk eldönteni, nevessünk vagy bosszankodjunk. (A legelképesztőbb példa a régiben erre az a rész, amikor Molly a padlón át patkányt lövő öregemberről mesél.)

Jól emlékszem még, amikor az első fordítást csináltam, mennyire görcsösen igyekeztem az eredetit minél “pontosabban” átültetni. Ebből aztán olyan szerkezetek lettek, amiket most határozottan esetlennek éreztem, és legalább akkora igyekezettel azon voltam, hogy feltörjem és elsimítsam ezeket a döcögéseket. Lehet, hogy ez az igyekezet üt át, és hat modorosságnak.

De mindenesetre feljegyzem, készül a 3.0 buglist, és ha a Szukits a jogosultsági időn belül újrakiadást tervezne, implementálhatnék pár módosítást :)

Szleng: valóban érzékeny pont, és amegállapításaid is igazak. Valóban nem újrafordítás, inkább mintha újraszinkronizálták volna az egyes jeleneteket :) De ezt is azért csináltam, mert máshol az elavult szlengekért kaptam a fejemre. Voltak olyan szleng-részek, ahol már az eredetit sem tartottam jónak, de csak most nyílt alkalom a korrigálásra.

Azt hiszem, ezzel csak a szöveg elavulásának idejét toltam kijjebb. Lehetne azt is mondani, hogy de hiszen Gibson is 80-as évekbeli amerikai szlenget használt, de ezt nem akartam így hagyni, már csak azért sem, mert az első kiadás óta eltelt több mint 10 év, és ha valaki most olvassa először, ne rontsa az élményt az avult szleng

De fogjuk fel posztmodern játéknak, és ne feszegessük, hogy kell-e aktualizálni a szlenget és ha igen, hány évente :)

Ratz: 3 független helyről róttak meg azért, hogy a régiben semmi nem ment át Ratz germánságából. A gyakori artist/artiste utalást magyarban nehéz megoldani, ezért hallgattam egyik kritikusomra, aki azt javasolta, hogy lehetőleg ne német szavakkal, hanem németesen hosszú szószörnyetegekkel és átrendezett mondatokkal próbáljam érzékeltetni a németséget. Ezek szerint ez túl jól sikerült :( bár a tesztelőim elégedettek voltak. Kár, hogy nem jöttem errefelé hamarabb…

Dixie: a redneckből mint “déli állomokbeli white rural labouring class”-ból a magyarban bajosan lehet ugyanezt képezni. Mármint hogy a magyar kultúrkörben mozgó, amerikaiban járatlan olvasó a fordításból felismerje, hogy “aha, igen, így beszélnek a parasztok odalenn Texasban”. A bugrisságot viszont valahogy érzékeltetni kellett — mintául más, profi fordítók által alkalmazott hasonló megoldások szolgáltak. Az eszközrendszer korlátozott, de ha van tipp, hogy hogyan hozható ugyanez a töltés (mert nem kerülhető meg) más módszerrel, szívesen fogadnám. Én nem találtam ilyet, pedig kerestem :(

Átkukkantottam Neuromancer blogjába is (tx, Grey), ahol nagy hangsúlyt kap a sionita patois kérdése. Ez nekem is nagy kérdés volt: hogyan lehet magyarul hozni a rasztafari dialektust. Én még magyarul ilyet nem hallottam. Ha filmről lenne szó, ez az, ahol feliratozni kell, és meghagyni hallhatóan az eredetit, de könyvben? Alapvetően megtartottam a régit (kivéve, ahol értelmileg hülyeséget írtam), utána megszaggattam, összefolyattam a szavakat. Az volt a koncepció :) hogy a sioniták beszéde egyfajta áramló, folydogáló dialektus.

Neuromancer írta, hogy ha ismét átdolgoznám, keressem meg. Részemről a köszönet, örülnék, ha szakértő segítséget kapnék egy esetleges 4.0-hoz — és ismét sajnálkozom, hogy nem egy évvel ezelőtt találtam ide.

Neuromancer megjegyzésével, hogy a fordító járjon utána annak, mifenét is fordít, nagyon egyetértek. Annak idején én ezt megtettem, a korabeli lehetőségekhez mérten (abszolút analóg, könyvtárak, lexikonok, életrajzok) és végső elszántságomban magától az iparostól szereztem be a választ igen sok kérdésre. Gibson szerintem életében nem faxolt annyit, mint akkoriban :)

Most ennyi, de szívesn fogadnék minden hasznosítható észrevételt, kritikát. Sajnálnám, ha ezek tükrében úgy vélnétek, hogy a 3.0 fordításra nem volt szükség, vagy hogy esetleg rosszabb, mint az 1.0. Alapvetően ugyanaz a textbase és nem érzem idegennek.

Ha mégis a régit olvassátok szívesebben, annak éppúgy örülök, bár jobban örülnék, ha a 3.0-t is megkedvelnétek végtére is mindkettőért engem illet a dicséret és/vagy a bírálat.

Köszi a figyelmet, üdv Ajkay Örkény

Doransky 2005-12-26 11:57:57 A szövegváltozatok összehasonlítása nem az én műfajom, de kiemet szövegek alapján teljesen érthető a kritikád.

Ettől függetlenül megveszem a “böszmét”. :)

Kelt 2005-12-26 12:58:51 Armitage:

Szia. Hogy is vehetném zokon, hogy beleszólsz, végülis a te művedet illettem kritikával. Örülök, hogy ide irányított Greystoke.

Az új, javított kiadás szükségességében egyetértünk. Kellett ez a harmadik kiadás (Más kérdés, hogy szerintem kell még majd egy negyedik, javított is, ezzel a véleménnyel lehet, hogy egyedül maradok.) Azt persze nem tudom, hogy rúgnak-e ki tördelőket, de egynémely Szukits kiadványok esetében - és ezért az előítélet - még ez is kevés lenne büntetésnek. (pl. Aldiss: Trillió éves dáridója olvashatatlan)

A borító az egész Neurománc kiadástörténet támadható pontja. Az első kiadás Boros-Szikszai festménye minden Blade Runner utánérzés jellegével nagyságrendekkel jobb, mint a második kiadás.. khm szolid borzalma. Ehhez képest az új - még a rossz helyre rakott jackkel is - egészen jó, de csak addig, amíg szét nem néz az ember a Gibson aleph borító szekciójában. Nem igazán értem miért csak az agave tud tisztességes borítókkal könyvet megjelentetni itthon, de nem hiszem, hogy ez az a hely, ahol erre a kérdésre választ kapok.

Modorosságok: Nagy szavak persze, de majd az idő igazolja valamelyikünket. Szerintem én legalább annyira várom a gyűjteményes Gibson recenziókat - apropó, ki felelős ezért az univerzumos címért? - mint te. Nekem az olyan túlmagyarázások, mint a fent kiemelt, vagy mint a “Gaijin name of Armitage, suite in the Hilton.” / “Bizonyos Armitage gaidzsin neve érdekelne. A Hiltonban bérel lakosztályt.” szöveghely. Valahogy az odavetett szavak, amiből Gibsonnál elég sok van, nem elég odavetettek. (Jelen esetben az első kiadásos Armitage nevű gaidzsin verzió ráadásul pontosabbnak is tűnik, de ez tényleg mellékszál.)

Ami kimaradt a postból, viszont te kiemelted az indexen, a káromkodások újrafordítása. Azt például sikeresnek tartom, pont azért, mert közelebb viszik az élőbeszédhez a dialógusokat. Ld. Case nem begyulladva van a Chiba City-beli műtét előtt, hanem beszarva. Az élőbeszéd tud ilyen sarkos lenni, meg néha döcögős, “helytelen”; furcsa, hogy több helyen ez frissült a szövegben, máshol viszont eltűnt.

Szleng: Oké, akkor mától posztmodern játékként tekintünk az újraszinkronra. :) Azt nem hinném, hogy az elavult szlengszavak miatt maga a szöveg is elavulna. Lenyomatként őrizné a kort, amiben a fordítás (vagy gibsoni szöveg esetében az eredeti) született, ugyanúgy, ahogy Rejtő szövege őrzi a huszas-harmincas évek jassznyelvét. (Neuró példája, kölcsönvettem) Különben ez a kérdés talán az a Neuromancer 3.0 kapcsán, amit a legtovább lehet elvinni. Esetleg a szövegváltozatok összehasonlítása ilyen, amiből az ifjú titánok tán még szakdolgozatot is írhatnának. :)

Dialektusok: Bocsáttassék előre, a patois sokkal jobb lett mint az előző kiadásokban. Tetszik az a szövegbeli dub, amit alkottál.

Ratz németségétét túlhangsúlyozottnak érzem, de ez már az értelmezés hatása is. Szerintem egy cyberpunk világban a nemzetiségi jegyek nem annyira lényegesek, pont mert a céges vagy cégen kívüli identitás és a csúcstech japán vezető vs gaidzsni senki ellentétek sokkal nagyobb fontossággal bírnak az egyén élete szempontjából.

Az új Dixie iránti ellenérzéseim inkább abból következnek, hogy a magyarosan parasztnak vagy tahónak nevezett jelenség és a redneck nem fedi egymást pontosan. Itt a kija, fijú féle jésítés már nagyon sok nekem - mert jóhogy nem pálócosan beszél :) - de abban igazad van, hogy főként ilyen eszközökkel lehet érzékeltetni, hogy ki is a “redneck jockey”.

Titokban még reménykedek legalább egy rpg,hu-s vagy endlesses fordításkritikában, ahol nem olvasó/irodalmár szemszögből nézik meg a szöveget, hanem fordítóiból. Mint például Béka fordításkritikája a Teremtő Alvin sorozatról. Érdekel, mások mennyire barátkoztak meg a régi hibákat javító (és szerintem újakat behozó) 3.0-val.

Kelt 2005-12-26 12:59:46 Doransky: Persze hogy vedd meg, erről nem is akartam senkit lebeszélni. :) Pláne, mert a Számláló nullára nagyjából megszerezhetetlen mostanában.

armitage 2005-12-26 16:05:07 Kelt: :) kösz a választ. A tördelés hálistennek jó, ezt kipipálhatjuk. Tanulság: nem árt, ha a fordító/szerző minél pontosabb elképzeléseket körvonalaz a tördelés felé, és az is jó, ha utókorrektúrára visszakéri a betördelt változatot — én még az utolsó fázisban is küldtem át javítandókat, és szavam sem lehet, Szukitsék türelmesen és rendesen javították.

Borító: A címlapok festményeiről talán a Solarián elmélkeddtünk másokkal. Nagyon ritka, hogy a könyvhöz kapcsolódó kép kerül a borítóra. Valamit fest valaki, aki hallott pár szót a könyvről, vagy valamilyen portfolióból, image bankből vesznek egy dögös(nek hitt) képet. Az 1.0 és a mostani Univerzum borító ugyan custom festmény, de közük nincs a könyvekhez. Jó, ha nagyon akarjuk, akkor az 1.0 borítóján Linda Lee támaszkodik a kocsihoz, de a mostani tetkós-jackes csajt sehogy se tudom kapcsolni semelyik karakterhez, semelyik könyvből. A mostani borító ezzel együtt még korrekt, és érdekes geg az első fejezet angol eredetijének a hátsó borítón patternként való alkalmazása.

Részemről a nonfiguratív borítókat kedvelem, vagy az asszociatív poszt-kollázs designt, amit ezek szerint nem csak én egyedül csodálok meg Kuszkó Rajmund (Agave) borítóiban :) Az Alpehben is akad jó pár remek borító (bár förtelmesek is). Az erőltetetten tematikus, figurális-illusztratív ábrázolások nekem valahogy szájbarágósnak és hatásvadásznak tűnnek, sok ilyen borító egyszerűen csiricsárénak és komolytalannak hat.

Gibsonian odavetések: Tojástánc a javából. Ami az angolban erőként és egyediségként, dögösen pörgő dialógusként jön át, a magyarban könnyen hebegő-dadogó, nyelvidegen makogássá, széteső tükörfordítássá válhat. Sajnos, a két nyelv eltérő jellege miatt ez mindig is nehéz ügy volt és marad.

És vegyük hozzá az eltérő kultúrákat: a Neuróban ezernyi (szub)kulturális fogalom van, amik odaát szinte beépültek a köztudatba, nálunk viszont még megfelelője sincs. Annak idején (amikor már a sokadik glossary-faxot váltottuk) rákérdeztem Gibsonnál, hogy miképp lehetne ezeket a befogadói ismeretbeli hiányosságokat áthidalni. Ő explicite ellenezte a lábjegyzetek vagy hátsó szómagyarázat hozzáadását, így ilyen nincs is a könyvekben.

Valahol egyetértek — a gibsoni műveket mindenki fedezze fel maga. De pár helyen (alig észrevehetően) igyekeztem úgy fordítani, hogy a magyar szövegelem ne legyen totálisan kínai :) az átlagolvasónak sem.

Off: annak idején egy élménysorozat volt felfedezni ezeket a könyvben, Gibson írógépét például :) vagy hogy a Jarre de Thé és a Chatsubo* neve kvázi ugyanaz, vagy Duchamp Nagy Üveg-jét a Straylightban, Bellmer babáit Riviera showjában stb…

Neuromancer említette odaát a tézert, meg hogy a lézer analógiájára maradhatott volna. Itt is sietek aláhúzni, hogy nem, ez nem volt helyes tézerként, mert a Taser (ez a gyártó cég neve) nem betűszó mint a laser. Odaát mindenki tudja, mi az a Taser, de nálunk így a kutya se értené. Kifejezés kell, amit ért az olvasó — odaát taserként, itt meg távsokkolóként. Egy darabig eljátszottam a “távsokker” kifejezéssel is :)

A párbeszédekben az élőbeszédhez próbáltam közelíteni, és több helyen épp emiatt kellett kicsit visszavenni a túlságos tömörségből.

Káromkodások: :) örülök, ha jónak tartod a felerősített újakat. A szituációkat magamban lejátszva, a régiek több helyen is sápadtak, vagy ami még rosszabb, modorosak voltak. Pl. a legtöbbet talán a “Fuck you, you ripoff shit!” átkonvertálásával vacakoltam :) ahol a régiben “mocsok potyaleső!” volt a vége, ugyan ki keresne ilyen választékos kifejezéseket élő helyzetben? :) De sorolhatnám.

Patois: :) whew.

Ratz: fogjuk rá, hogy ő afféle maradvány, akár a külsejét, akár a beszédét vesszük. Megőrizte ezt is, sajátos emléktárgyként. Egy spinoffot megtölthetne, hogyan keveredett talán Bonn romjai közül Chiba Citybe, és az az érzésem, a Finnel jól megértenék egymást :)

Dixie-ről írtam is másutt, hogy ez a vidékiesítés kétélű dolog. Pálóc, szögedies stb. szóba se jöhetett, az totális melléfogás lett volna :) Mintának lásd pl. Mailer: Meztelenek és holtak magyar kiadásában asszem Wilson figurájának szövegstílusát.

Béka rémlik a Solariáról is (ha ő ő). Mellesleg ott van egy direkt erre kreált topik: http://href.hu/x/uff ha a blogod kezd megtelni, akkor ott is szívesen fogadnám a kritikákat, észrevételeket, eszmecserét.

Crys 2005-12-26 19:00:35 Túlzásnak érzem a kritikát, szerintem az első fordítás érzésem szerint, nehezen olvasható volt, a mostanit egy nap alatt elolvastam (Csak a Neurománcot), szerintem még mindig érezhető Gibson stílusa, csak most már könnyebben olvasható. Szóval szerintem az átlagolvasó és ő számít itt, jobban járt a fordítással. Gratula Armitage.

Kelt 2005-12-26 21:17:46 Armitage: Előre véve a legutolsót, nem hiszem, hogy a Solarián tevőlegesen megfordulnék. Beleolvastam az általad linkelt topikban, de ott még mindig az a kábé negyven éves kérdés fut, hogy milyen művek rendelkeznek a science fictionség jeleivel és mik tűnnek annak, de nem azok. (A szállingózó hópelyhek további rosszpont. :) )

A tézer-lézer párhuzamba nem tudok nem belekötni. Abban igazad van, hogy a gyártó neve nem betűszó, viszont a cégnév ugyanúgy tud köznevesülni. A tipikus lásd még példa ehhez a rotring ceruza. (Az hogy ezzel a lézer-fézer sor végére beáll rímelő nevű sf fegyvernek jelen esetben lényegtelen.:) )

Borító: Teljesen jogos. A naplemente felé deckkel a hóna alatt elcaplató dekás és az egyéb közhelyek (ésvagy erőltetett referenciák) mindenképpen kerülendőek. Szerencsére mostanában nem ez a trend uralkodik, bár ha annyi forintom lenne, ahány helyen az Ulpius-féle Átjáró kiadás után olvastam, hogy a kék valami hícsí-e az elején, gazdag ember lennék. :)

Lábjegyzetelés: Jó döntésnek tűnik, hogy nem alkalmaztatok lábjegyzetelést vagy végjegyzetelést. Feszítettebb tempójú annál a regény, hogy ilyesmivel meg lehessen szakítani. Ellenpélda persze Eco, ahol a szöveg részei a jegyzetek szerintem. (és itt persze visszaérkezünk a szöveg és az olvasó játékához)

Hm, a mocsok potyaleső talán tényleg kicsit irodalmárízű volt. :) Razt pedig olrájti, meggyőztél, ettől még a néha karikatúrába hajló germánsággal barátkoznom kell.

Egészen más: dobtam mailt a Cortós címedre, remélem él.

Chrys: Persze kérdésként felmerül, hogy az irodalmi szöveg felkínálja-e magát megértésre, vagy csak játékra hívja az olvasót. :)

Mutant 2005-12-27 18:48:48 Jó hosszikás bejegyzés, meg jó hosszikás kommentáradat! Azért érdemes megvenni? 4000 azért nem sok annyira érte.

Kelt - Count Zero - folyamatban. Újév első hetében megy!

Kelt 2005-12-27 20:00:07 4800, de érdemes. Összevetésképpen a Neurománc első kiadást 1600-ért láttam múltkor antikváriumban, a Számláló meg hiánycikk.

A szöveget meg várom.

salander 2005-12-28 01:12:57 a “gibsoni odavétesek” nyoman: egyszer probaltam magyarra forditani egy William Gibson cikket a Wired-bol… hat. a mondatok, amik angolul olyan remekul “csusznak”, magyarul szinte rekonstrualhatatlanok. a magyar nyelv nem igazan akar teret adni az “otletelo” irasmod forditasanak [amikor az iroban egy szorol/kifejezesrol felidezodik valami, de a teljesen uj gondolatfutam egyben marad a kezdeti gondolat forditasaval] argh. egy kicsit nehezen birom megfogalmazni.

Kelt 2005-12-28 01:20:31 Nem a tudatfolyam szót keresed? Ha igen, ha nem érteni vélem miről beszélsz. Mindenesetre ha sikerül Gibson, akkor ott van következő csúcsként a Finnegan’s wake. ;)

salander 2005-12-28 01:32:32 igen, durvan ezt a kifejezest kerestem. [de keso is van;)]

James Joyce meg magyarul olvasva is erosen kiut egy-ket biztositekot az agyamban. lehet hogyha ez a vegso cel, akkor megse kene kuzdenem a Disney Land with Death Penalty -vel [nem eroltetem nagyon], hanem hagynom kene az egesz temat a fenebe :]

salander 2005-12-28 01:41:16 Kelt/Mutant: en 13000 forintert vettem Neuromanc elso es masodik kiadast, Szamlalo nullarat, Mona Lisa Overdrive-ot, Virtualfenyt es Izzo Kromot egyben [hozzacsaptak meg egy Gaspar Andras - Kialts farkast].

nektek megvan az Idoru? mert az-az, amivel soha nem sikerult meg szembekerulnom.

Kelt 2005-12-28 01:53:06 Idorut az orrom elől vittek el a vaterán, ott voltam a legközelebb hozzá. Illetve a penguin sf sorozatban megvan ékes angol nyelven igényes borítóval.

Ez a tizenhárom egyben marha soknak tűnik, de igazából még mindig jó üzletet csináltál, azt hiszem. Pláne, hogy a Kiálts farkast az egyik legjobb magyar “nemklasszikus sf” regény, amit olvastam.

ib_cyprus 2005-12-28 16:58:54 Es a No Maps For These Territories c. utazgatos-beszelgetos filmjet latta valaki?

http://www.antonraubenweiss.com/gibson/gibson4.html

Kelt 2005-12-28 17:06:17 Nem, viszont belealudtam kétszer.

armitage 2005-12-28 21:07:45 Kelt: neked ott figyel valahol ezek szerint? Miket mond Gibsonról? Valamit mesélj azért, legalább azokról a részekről, ahol még nem aludtál :)

Kelt 2005-12-30 12:14:56 Akartam róla egy bejegyzést, de megint nem sikerült végignézni. Dolgozom a problémán.

Nem annyira Gibsonról mond érdekességeket, mint inkább Gibson beszél a mediatizált világról, az Izzó króm első felolvasásáról, stb