Skip to content

Bűnözők réme

Kétélű a cím, Garamvölgyi László orfk szóvivó egyik bűnügyi regénye - fájdalom, több ilyesmi fűződik a nevéhez - került a kezembe. Eredetileg akartam szólni a történeti szálról is, de akkor még hónapokig nem lenne post, mert ez a könyv kérem olyan mint az aszú, csak kortyolgatva szabad.

Az viszont elképzelhetetlen volt, hogy ne osszam meg veletek ezt a csodát minél hamarabb. A klisésség csimborasszója - gyönyörű szó, egyszer le kellett írni - a következő alkotóelemekből áll:

  • 1 rész láncdohányos, zseniális nyomozó, aki megfelel minden létező bűnügyi regényes sztereotípiának
  • 1 rész buta egyszerű segítő, lelkes, mint egy boxer kutya, kevesebbet nyáladzik, ugyanolyan értelmes; neki lehet elmagyarázni didaktikusan a zseniális meglátásokat
  • 1 rész a nyomozó zsenijével tisztában levő, vele szimpatizáló narrátor
  • a háttérben a kegyesen firkásznak nevezett, a nyomozóhoz “lojális” újságírók hada
  • tetszőlegesen nagyszámú elavult szlengszó és szakkifejezés (a “penge nyomingerek” szókapcsolat hosszú időre kivont a forgalomból)
  • elképzelhetetlen mennyiségű rendőrizmus (a regény harmadik mondatában szerepel a nyomozó, aki görcsösen markolja a “nyílászáró kilincsét”)

Az eredmény elképzelhetetlen, a mennyiség minőséggé válása a szemünk előtt zajlik le, a nyelvi következetlenségek hihetetlen tré stílussá állnak össze.
A Hasfelmetsző visszatér - ez jutott a kezembe, de nem hinném, hogy a többi különb volna - brutálisan rossz könyv. Ajánlom mindenkinek, aki felhőtlenül akar szórakozni egy véresnek szánt krimin.

A szerző egyébiránt írt József Attila haláláról is, bár azt nem Leslie Valley néven tette, hanem saját nevén.

Hogy mégse egy bűnrossz krimi ajánlása után kívánjak boldog karácsonyt - igen ez elkerülhetetlen - inkább idelinkelem egy, a régi WS-re postolt Donald James és Kristóf Attila ajánlómat.

És így már nyugodt szívvel kívánhatok a WS minden olvasójának boldog karácsonyt és kellemes ünnepeket.