Skip to content

Golyóőrület

‘A játék kilencven percig tart, a labda gömbölyű, minden más már elmélet.’ - valami ilyesmi szöveggel kezdődik a Lola rennt. És valami ilyesmiről szól a Neverball is, azzel a különbséggel, hogy nincs kilencven percünk a feladatokra. Pedig néha jó lenne, csak egy nanométerrel előrébb tolom az egeret

A mac filozófia, az osx és Steve Jobs elárulójaként egy nyolcgombos locsitek csoda csüng az ibookon. mármint itthon, Debrecenben meg semmi, mert kihaltak a jó középkategóriás usb egerek, vagy csak én nem lelek. Na ez volt az offtopik.

és akkor még talán nem esik le a golyó a pálya szélén, és meg tudom szerezni az utolsó aranypénzt. Mert ilyen triviálisnak tűnő céljai vannak a játéknak, amit aztán a fizikai modell és az irányítás (az egér mozgatásával döntjük a talajt a golyó alatt) epikus nehézségűvé varázsol.

És ami ismételten a legszebb az egészben: a játék ingyenes, lefordították windowsra, különféle linuxokra, bsd-re, persze macre. Ha pedig távolról hasonlót akar játszani az ember gyereke PSP-n, akkor ott az Imagi által ajánlott Mercury.

A terv különben az, hogy ezzel tesztelem a döntögetős kontrollt, ha már a kernelthread szerint pont jó erre.