Skip to content

Offline ajánló

Rendhagyó módon print cikket fogok ajánlani - igaz főleg azért, mert a hvg aktuális lapszámából még nem tudom linkelni az engem érdeklőket - úgyhogy a címek feljegyzése után irány a közkönyvtár vagy az újságos stand.

Behajították ugyanis a hvg-t

feliratkoztam valami olcsó próbaolvasói akcióra, azóta is ez volt az egyetlen levél, amit tőlük kaptam, lévén notórius nemválaszolók

ma is a kerítésen, mert a próbaolvasáshoz nem jár a postaládahasználat, azt csak a pro user kapja, és találtam benne két beblogolásra érdemes cikket is.

Az első ajánlat ‘A vallásos lektűr reneszánsza’ felcímet és a ‘Nyomtatott malaszt’ alcímet viseli, és a Narnia kapcsán - nagyon ügyesen se a filmről, se a könyvről egy szót se szólva - azt veszi sorra, milyen keresztény erkölccsel megtömött sikerkönyvek vannak a polcokon. Kicsit olyan-amilyen, ráadásul hiányzik belőle mind a Cadfael barát, mind a Downig atya nyomoz, ami nélkül szerintem bűn keresztény nyomozókról beszélni.

Apropó, ha valaki rá tudja tenni a kezét a Don Camillo Kisvilága című “gyerekregényre”, akkor mindenképp olvassa el; papok ide, papok oda hihetetlenül szórakoztató. Készült belőle film is Terence Hillel, de nem az igazi.

A másik cikk pedig - címe: ‘A Dália papjai’ - az előző század magyar jazz életét írja meg kényelmes kétoldalas terjedelemben, ráadásul hihetetlen fotókat is mellékelnek (Tabányi Mihály tangóharmónikás kucsmás bácsit okít).
Itt persze rögtön lehetőségem van, hogy Isten Állatkertje tegnapi postját belinkeljem, ami ugyan főoldalas volt, de hátha valaki nem olvasta. A Kellónál remek keleti blokkos jazz válogatás cédéket lelt, amiből egyet górcső alá is tett.
És innen csak egy lépés, hogy Josef Skvoreckyre irányítsam egy kicsit a figyelmet, akinek bár megjelent jópár könyve (legalább öt, ha csak a polcomat nézem) magyarul, de nem sok helyen hallom emlegetni a nevét. Remek írásai vannak a németek kivonulásáról, amúgy cseh polgári nézőpontból, a szocializmus kezdetéről, a cseh jazzről és bebopról.

Lapzárta előtt közvetlenül érkezett, hogy az sg.hu-n meg Bőgel György évértékelő webkettes cikk van, megyek olvasni.