Skip to content

Utoljára a science fiction mibenlétéről

Jófajta harckocsiaknára szalad rá az, aki megpróbálkozik a SF definíciójával. Van már vagy ötven olyan meghatározásunk, amelyek valamilyen irányból támadhatóak, épp ezért használhatóságuk legalábbis kéter, illetve van egy-két használható rövidségű és szerény megoldás, amik leginkább arra jók, hogy az esszénk első oldalára dőlt betűvel beszúrjuk, látszódjék a szakmaiság.

A post címe természetesen kínos hazugság, úgyis ki fogom használni, ha sf-ről írhatok valami kapcsán, még ha az a definíció mély és állott pocsolyája is.

A bevezetőben emlegetett két használható definíció elgánsabbika Damon Knight szülötte. Így hangzik: “…[Science Fiction] means what we point to when we say it.” Rövid is, elegáns is és be is ismeri, hogy mihelyt elkezdjük szűkíteni a definíciót olyan irányba, hogy csak a tudományos igényességű művek, csak a megjósolható (na ha valami, akkor ez nem feladata) fejlődésről szóló művek, akkor pont a legértékesebb szeletet vesztjük el.

A másik használható definíció Kuczka Péteré: “A legegyszerűbb azt mondanunk, hogy a sci-fi olyan mű, amelyben űrhajók, robotok, marslakók, gülüszemű szörnyek és távoli bolygók szerepelnek. Ez a körülírás kielégítheti azokat, akik nem olvasnak sci-fit. Azoknak viszont, akik ismerik és olvassák[,] nem kell sokat magyaráznunk, ők úgy is tudják, miről van szó. Ezzel a definiálás lidércnyomásától sikeresen megszabadultunk.”

Kevéssé elegáns - mert nem sikerült egy mondatban megoldania - de ugyaarról a definíciós kudarcról szól. (Ráadásul kicsi, sárga és a mienk.)

Bő lére eresztve már elmondtam, miért tűnik kudarcnak a SF “tudományos igényű” definíciója. Meggyőződésem, hogy a science fiction alapvetően irodalom. Tehát nem az irodalom és a természettudomány, az irodalom és a csillagászat, neadj’ isten az irodalom és a jövőkutatás határterülete. Nem programműfaj abban az értelemben, hogy nem kell népszerűsítse a jövőt, erősítse a tecnikába vetett hitet, sugározza a szép új világ ígéretét. Egy lépéssel tovább menve, a science fiction - mint az irodalom általában - alapvetően az emberről szól. Nem kell tehát megjósolnia a jövőt, nem kell megváltania a tudományt, elég ha “jó” irodalom, annak minden ismérvével.