Skip to content

Blog, blogol, blogger

Azt írja BéDéKá egy postjának lábjegyzetében:

Az általánosan elterjedt, két g-vel (valószínűleg helytelenül) írt bloggerek helyett mostantól következetesen egy g-vel (szerintem helyesen) írom a blogert, és mint idegen eredetű, vegyes hangrendű szót, mély magánhangzós toldalékokkal látom el. Vagyis: blogerok, blogernak, blogerhoz… Ez egyben nyelvi kísérlet ennek a szóalaknak az elterjesztésére.

Tudván, hogy a helyesírás mégiscsak közmegegyezés - esetenként még az se - nem mondom, hogy a fenti okfejtés helytelen. Van viszont egy másik magyarázati lehetősége a blog- paradigma ‘olyan amilyenségének’.

A fenti okfejtés abból indul ki, hogy a blog jelenség feltűntekor a nyelv átvette a blog szót és ezt képzi tovább a maga eszközeivel. A nekem szimpatikusabb magyarázat szerint a nyelvhasználók átvették/magyarították a bloggal, blogolással kapcsolatos teljes szókincset. Ez magyarázza azt is, hogy a komment általában miért nem megjegyzés, vagy a poszt miért nem bejegyzés.

Innen pedig egyszerű az út. Az átvett blog szót toldalékolja a nyelvhasználó, mert magáénak érzi: lesz blogot, bloggal, bloghoz. És ugyanígy toldalékolja a blogger (blogot író személy) szót is, aminek következtében lesz bloggerhez, bloggernek, bloggerek.

A szabály szerint az idegen eredetű vegyes hangrendű szavak általában az utolsó szótag szótag magánhangzója szerint illeszkednek, de az utolsó szótag e-je még ezt is bizonytalanná teszi. (ld. fotelban/fotelben) Ugyanez sokkal elegánsabban: nincs rá rendes szabály.

Hogy legyen végszó is: azt’ majd a nyelvhasználók eldönti, ez így szokott működni.

12 Comments

  1. BéDéKá wrote:

    Hát köszi szépen! Az az igazság, hogy én magam sem biztos, hogy egyetértek magammal. A két g-t különben mivel magyarázod?

    Thursday, May 4, 2006 at 19:03 | Permalink
  2. Kelt wrote:

    Nincs mit, nehéz ellenállni az ilyennek. Simán az átvétellel. Az angol -er képző hajlamos kettőzni a mássalhangzót. Most hogy kerestem példákat úgy tűnik, hogy az egyszótagú, mássalhangzóra végződő (szűkítve CVC, CCVC) szavak esetében működik így. Pl: runner, cutter, gutter, better/or (az aki tétet tesz).

    Thursday, May 4, 2006 at 19:11 | Permalink
  3. sün wrote:

    -bakancs! -nem bakkantok! (bocs!)

    (hallom jó volt Bambi ‘berényben!)

    Thursday, May 4, 2006 at 23:05 | Permalink
  4. moshi wrote:

    nem sikerült megértenem, hogy honnan, milyen gondolatmenet szerint jött az egy g-s változat.

    web log, blog (noun) a shared on-line journal where people can post diary entries about their personal experiences and hobbies […]

    blog (verb) read, write, or edit a shared on-line journal

    blogger (noun) a person who keeps and updates a blog

    hogyan csökkenne egy darabbal a g-k száma az átvett blogger főnévben?

    Friday, May 5, 2006 at 10:22 | Permalink
  5. Kelt wrote:

    Úgy csökkenhetne, hogy a magyar csak a blog (noun és verb) szavakat venné át, és ahhoz képzné valami *-er képzővel a blogert. Esetleg még a hosszú g rövidülhetne (más kérdés, hogy a bloggert kényelmesebb szótagolni, mint a blogert :) ), ahogy az nem történt meg a rap - rapper esetében sem. Nekem se veszi be a nyelvérzékem.

    Friday, May 5, 2006 at 13:58 | Permalink
  6. moshi wrote:

    ez átsuhant a fejemen, de elvetettem, mivel a magyarban mintha nem lenne -er képző. bár … bakker, bakter, hmm : ))

    Friday, May 5, 2006 at 21:54 | Permalink
  7. Kelt wrote:

    A *-ter képzőt már nem akartam felhozni, mert akkor szóba kerülhetne, hogy vajon a blogter, linkter milyen nyelven képzetett.

    (Nagyon zárójel, de ha a blogster.com szabad lett volna, akkor mennyire alvilági lenne egymást blogstának hívni a gangsta mintájára. :D )

    Friday, May 5, 2006 at 22:17 | Permalink
  8. Sasi wrote:

    blogger - angolban ez így képződik, régen tanultam, éljen a nyelvészet, kérdezzétek Nádasdy-t, hogy miért van így, sztem 60 percben komplett alázással elmagyarázza.

    Ehhez a marhasághoz, hogy “bloger” csak gratulálni tudok. Jobban esik 2 g-vel mondani, másrészt ez az átvett szó gyakorlatilag magyarban is elfogadható hangzással bír, miért kellene ezzel szórakozni. Szerintem a “e-mail” már bajosabb, ugyanis keressünk csak ilyen szót a magyarban, aminek hasonló hangzása meg struktúrája van, hogy “ímél”, ráadásul az írása is veszélyes magyarban, ez a szó tényleg nem esik olyan jól nekünk magyaroknak.

    Sunday, May 7, 2006 at 13:49 | Permalink
  9. Kelt wrote:

    Azért a “jobban esik” az még mindig erősen nyelvérzékfüggő. Igaz nekem sem tetszik az egygés verzió, de a helyességet, jóságot nem keverném ide.

    A mail lassan elmúlik kérdés lenni, nem hinném, hogy akár most is magyarázni kellene a ‘küldtem neked levelet’ mondatot. Lassan feleslegessé válik a megkülönböztetés.

    Sunday, May 7, 2006 at 18:49 | Permalink
  10. Sasi wrote:

    Igen, de ezt is mondom, hogy a nyelv megrágja a maga átvett szavait, viszont elgondolkozni nagy mélyen hogy hány “g”, és aztán okos posztot írni róla, az röhejes, de semmiképp nem tudományos szemléletű dolog. Ráadásul saját műveletlenségét erősítette a forrás-blogger, ugyanis merő hülyeségeket írt, és fingja nem volt az angol nyelv szemantikájáról. A nyelvészet talán egy határtudomány a maga nemében, de mindenképp tartalmaz sok igazságot, ha mást nem akkor leírótudomány szinten.

    Monday, May 8, 2006 at 07:46 | Permalink
  11. Kelt wrote:

    1, Lásd fent, a post lábjegyzetében szerepelt az okfejtés, a post maga egy blogteres fícsör hozzáadásáról szólt. 2, A blogger-*bloger nem szemantikai kérdés, mivel az -er képző viselkedéséről (illetve arról, hogy az átvevő nyelvnek “beszélnie” kell-e a forrásnyelvet) van szó, így inkább morfológiai kérdés. Esetleg szótani. 3, A blogoszféra többnyire ilyen nem tudományos szemléletű dolog, többnyire a leíró jellegű nyelvészet is egyébként. (Már amennyiben egyik más tudomány sem áll érzelmi viszonyban kutatásának tárgyával.)

    Monday, May 8, 2006 at 10:14 | Permalink
  12. Sasi wrote:

    Ok-ok, nem is akarok mélyebben belemenni, a blogger 2 g-vel, mert jó az úgy, nem átvehetetlen, és így internacionálisabb is marad.

    Minden tudomány működik érzelmi alapon egy bizonyos szinten, már akkor is, ha szeretettel csinálod. No mindegy.

    Monday, May 8, 2006 at 13:40 | Permalink