Skip to content

Egy-két mondatban - Erdély

Ami a mostani úton eszembe jutott, és amit régebbi tapasztalatokból hozzá tudok tenni. Mert Erdélybe menni kell néha.

  • Nem te vagy a gyorsabb. Ha ezt megszokod, akkor viszonylagos biztonságban végig lehet autózni Erdélyen. Időnként fékre lépéskor fel-felsóhajt az ember, hogy ‘Bazmeg Radu, ez most miért?’. Pár megyével arrébb, HR és CV rendszámú autók láttán meg úgy, hogy ‘Anyád ne keserítsd, Áron!’. A lényeg marad, nem te vagy a gyorsabb, a Dacia (VW, Renault,… román rendszámmal) megelőz záróvonalon, kanyarban, szerpentinen felfelé is, nem zavarják az út szélére tett nyalókák, ő helyi.
  • A szabályokat figyelmen kívül hagyó spanyol, német, olasz kocsikat is helyiek - többnyire vendégmunkás román srácok - vezetik. Ha meglátsz egyet a visszapillantóban, az első bekezdés jusson eszedbe.
  • Az utak többnyire jók - kivétel: Marosvásárhely elkerülő, 15 kilométer, nagyrészt kettesben 10km/h-val -, helyenként nagyon jók, de a közvilágítás még erősen extrának számít. A használtabb útszakaszokon (pl. Király-hágó, Brassó bevezető szakasza) az útburkolati jelek is hiányoznak - lekoptak -, érdekes játék megsaccolni, meddig tart a sávod, majd ellenőrizni, hogy a szembeforgalom is úgy saccolt-e.
  • Más fajta utak - az erdei ösvények tisztességgel jelezve vannak - sikerült már eltévednem Egyeskő és a Gyilkos-tó közt, de ez legyen az én saram -, a népszerűbbek ki is vannak taposva. Az ösvények mellett pihenők, tűzrakóhelyek és szeméthalmok találhatók. Utóbbiak Bucegi, Bergenbier és Skol műanyag sörösüvegekből, előbbiek fából.
  • Nagyobb területet lefedő turistatérképeket - mint itthon a Cartographia sorozata, vagy a Csereháti Településszövetség remek Cserehát térképe - annó nem találtam, viszont a DiMap online térképboltjában már vannak jónak tűnő darabok. (A Gyilkos-tó és a Szent Anna és környéke térképük megvan, azok jók.) Alternatívájuk lehet még a hatvanas-hetvenes években kiadott útikönyvsorozat, már ha van kitől kölcsönkérni.
  • Románia fizetőeszköze a Lei. Ebből van régi lei (ROL), ami január elsejéig még forgalomban van, és új lei (RON), ami régi lei/10000. Ha ez nem lenne elég, akkor székelyföldön többnyire lehet forinttal is fizetni, és az eurót is majd mindenhol elfogadják. A fentiek alól két kivétel van, az előfizetéses telefonok és az internet számlája dollárban számoltatik. Mondja valaki, hogy nem egyszerű.
  • Csíkszeredán járva mindenképpen érdemes benézni a Pallas-Akadémia Kiadó könyvesboltjába - egy Kovács András Ferenc kötettel jöttem el onnan -, és máshol is hasznos megnézni a helyi kiadványokat (+1 Orbán János Dénes kötet). A könyvárak viszont tartanak az itthoniakhoz, nincs több olcsó könyv, akinek zsánere az ilyesmi, lehet rajta búslakodni.
  • Irredentizmus, meg fajmagyarság ide vagy amoda, Erdély autóstérképen navigálva - TODO: szász városok túra valamikor - mindig érthetetlennek tűnik a Trianoni döntés.
  • A fenti kapcsán: annyira szarul nem játszhat a magyar válogatott, hogy a székelyek ne nézzék a meccset, s ne szurkoljanak nekik. (Pláne most, hogy nyertünk.)
  • A magyarországi magyarok Erdélyben magyarországinak hívatnak…
  • …a krumpli pityókának…
  • …a padlizsán - hegyekben áll! - vinettének.
  • Két nap alatt természetes lesz, hogy élőbeszédben az összetartozó mondatokat s-sel fűzik össze a székelyek. Hazatérve napokig nem érteni, miért hatnak darabosnak itthon a körmondatok. Aztán eltűnik az idegen érzés, és legközelebb megint felfedezésként hat a s.
  • Székelyföldön épültek az utóbbi időben a Decean nevű cégnek húsboltjai. Ha azt mondom, hogy teljesen európai mindahány, még mindig nem dicsértem eleget őket.
  • És végül: mindenki tudja, hogy az Ursusnak (Kolozsvár) és a Silvának (Szászrégen) vannak barnasörei, de igen nehéz beléjük futni. A székely ugyanis vagy Harghitát iszik vagy Ciuc sört. Az előbbit Hargitának mondják, az utóbbit úgy lehet megrendelni: “Egy csiki sört kérek.” Ezeken kívül van még Bergenbier, ami nem rossz, és temesvári sör, skol, bucegi, amit nem hagytak megkóstolni, mondván annyira rossz.

7 Comments

  1. zsoltu wrote:

    vinetéből igen finom krémet szokás csinálni, kenyérre. volt-e deszkapálinka?

    Monday, August 21, 2006 at 11:32 | Permalink
  2. Kelt wrote:

    Volt vinetekrém, azzal az eltéréssel, hogy mi kicsit fokhagymásabban csináljuk, mint a kinti. De két egyforma húsleves sincs..

    Az újdonság most a vajon pirított vineteszeletek voltak, ha kapok kis levegőt, próbálom reprodukálni, mert igen jó volt.

    A deszkapálinka viszont kimaradt.

    Monday, August 21, 2006 at 11:43 | Permalink
  3. geri wrote:

    Valami Skol nevű valamit itt is lehet kapni a West Balkánban, az a legolcsóbb csapolt. Nem is valami jó, az eredetével nem vagyok tisztában.

    Monday, August 21, 2006 at 12:17 | Permalink
  4. Kelt wrote:

    A mindentudó WP és a skolbeer.ro szerint brazil márka. Sőt, ez a legjobban fogyó brazil sör. Romániában ‘99 óta főzik, a tapasztalatok szerint a székelyek közt nem nagy sikerrel.

    Én meg várok továbbra is, hogy az Ursus Black-et vagy a Kelt sört valaki behozza.

    Monday, August 21, 2006 at 12:40 | Permalink
  5. zsoltu wrote:

    ha már… én meg a kozelre várok. de nem a világosra, az hajítófát se ér. a cerny kozel az az igazi sör, az valami eszelős. látott már valaki itt boltban?

    Monday, August 21, 2006 at 15:50 | Permalink
  6. birka wrote:

    Tudtommal a Skol dán sör (Skol=egészségedre, dánul, ejdtsd: szkul). Ok: a román sörpiac nagy része a Carlsberg tulajdonában van, Sepsi-n pl sok a Tuborg, de talán a csiki sört is Carlsberg leányvállalat készíti. Ez utóbbi egyébként szerintem az egyik legjobb sör a világon: ráadásul bebizonyítja, hogy a jó sör egyik legfontosabb eleme a rendes víz. Na ezért nincs igazán jó magyar sör.

    Wednesday, August 23, 2006 at 13:31 | Permalink
  7. Kelt wrote:

    Kösz a kiegészítést. A Ciuc Brau Union sör, ami pedig a Heineken csoport tagja. És tényleg igen derék darab. Figyel még belőle öt a hűtőben, aztán ki kell találnom valamit.

    Wednesday, August 23, 2006 at 21:39 | Permalink