Skip to content

A jövőre készülve

Az Internet Hungaryn ülök, írok a konferenciablogba is, de ennek itthon is van helye.

Az ubiquitous computing, a mindenütt, észrevétlenül jelenlévő számítástechnika nem új kérdés. Akik időben értesültek a nemrégiben az MTA-n megtartott Towards a Philosophy of Telecommunications Convergence konferenciáról, meghallgathatták Alex Pang és Anthony Townsend jövőképét. Akik az Internet Hungaryn ülnek, azoknak Ian Neild, a British Telecom futurológusa és Vámos Tibor, a Sztaki elnöke jutott. Most jó lenni jövőkutatónak.

Neald kimondatlanul a szintén divatos steampunkkal kezdett, kijelentve, hogy a távíró volt a Blackberry viktoriánus megfelelője. Adott korban az azonnaliságot hozta be az életbe. Míg egy levelet kézbesíteni hetekbe telt, egy távivirat napok alatt megérkezett a címzetthez. Az akkor elkezdett folyamat pedig mostanában ér a végére, a mindig netre csatlakozott, push technológiával mindent hírt megkapó készülékek elterjedésével. Az üzenet elküldésétől a megérkezéséig már csak másodpercek telnek el. Minden intézhető on the move (menet közben?).

Ugyanakkor - újabb klasszikus steampunk gondolatot behozva - a szakemberek által birtokolható tudás beszűkült. Egy viktoriánus tudós még a világ összes tudásának birtokában volt, míg egy mai szakember a területének egy igen kis szeletét ismeri. Azaz, ahogy Neild fogalmazott: “majdnem mindent tud a semmiről.”

A technológiai fejlődés visszahat a társadalomra is. Érdeklődés, aktivizmus, “törzs” szerint szerveződő csoportok jönnek létre. Várhatóan változik a világ top tíz gazdaságának listája is. Kína és India jön fel, említés szinten már tudunk olyan neveket emlegetni arról a piacról. De sokkal többet kevesen tudnak mondani. (Persze - ahogy Hírbehozó említette múltkorjában - azt se tudjuk, mik a népszerű szlovák weblapok.)

És akkor még csak a kezdetnél tartunk. Lehetőségrobbanás van, a kilencvenes évek eleje óta közös álomként létező virtuális valóságot be lehet vonni a játékba. Lehet mindkét világból táplálkozó, fizikai és virtuális kivetüléssel rendelkező dolgokat létrehozni. A 2D nyomtatók mellett várható a 3D nyomtatók elterjedése is. Érkeznek - kereskedelmi forgalomban vannak - flexibilis kijelzővel szerelt eszközök. Innen csak egy lépés a ruhába szerelt kijelzők megjelenése. Lassan ott vagyunk, ahol a Bejrúti kószálás című Shirley novella kezdődik.

Ezzel felértékelődnek a személyes adatok. Mellébeszélés helyett itt egy horrorvideó a témában: ACLU - Surveillance Campaign.

Vámos Tibor a kutatások támogatásáról beszélt. Illetve Koshland The cha-cha-cha of scientific discovery cikkének három kategóriáját - charge, challenge, chance - felhasználva magyarázta el, hogyan születnek újdonságot hozó gondolatok.

Az egyik legfontosabb előttünk álló problémák egyikeként a számítógépekkel való természetes nyelvű kommunikációt jelölte meg. Illetve azt, hogy az adatbányászat helyett a belső, természetes struktúrák megkereséssével, és az adatok ilyen algoritmusokkal történő értelmezésén kell dolgozni. Épp csak említette, hogy vitték el fiait a Google-höz, és hogy a szemantikus tartalmak előtérbe kerülésével kell számolni.

A csacsacsa működéséhez a kutatáshoz szükséges háttér megteremtését kell megtenniük a cégeknek és az államnak. És ha valami ígéretes ötlet kerül elő, akkor a koncentrált erőfeszítések és az ehhez szükséges segítség szükségeltetik. Úgy tűnik, a feltalálást azért rá lehet hagyni a szakemberekre.

Végül ide is egy link: Szabad János előadása a mindentudás egyeteméről. (Remélem jól emlékeztem a névre.)