Skip to content

A hálózat csapdájában mint hackerfilm

Bármennyire utálják, utálták a geek kritikusok A hálózat csapdájábant, hacker filmként újranézve egészen érdekesnek bizonyult. Például rendelnek benne pizzát rendelni az interneten, mi előremutató, ha már ez sem?

Best pizza in cyberspace

A Sandra Bullock ijedten de mégis céltudatosan fut a rezzenéstelen arcú gonosz emberek elől motívumtól eltekintve, van pár izgalmas ötlet a filmben.

1995-ben bőven nem volt újdonság az identity theft, hitelkártya-csalásra vonatkozó vádakkal már a Crackdown is tele volt, viszont a teljes személyiség lenyúlása nagy ötlet volt. Évekkel későbbről van egy eset, ahol valóban létrehoztak egy duplikát személyt, de ott értelemszerűen nem szerepeltek kiberbűnözők és szuper számítógépes rendszerek.

A kritikák egy része kiborult a villogós cyber-GUI-n, de a Cathedral trójaija meglepően szoftver szerű. Billentyűkombinációra indul, azonosítás után hozzáférést biztosít a Gateway szoftverrel védett cégek adatbázisaihoz, nem egy parancssoros hackertool, de csillogásban meg sem közelíti az ugyanebben az évben megjelenő Hackers csodaprogramjait. A filmben szereplő felületek dicséretesen két dimenziósak, a csúcstechológiát az egymást gyorsan, villogva váltó oldalak jelentette információáramlás jeleníti meg, nem a szofisztikált virtuális valóság jellegű felület.

PI menu

Akkori és mai szemmel nézve is vicces a Pretorian rendszerét tönkretevő vírus. A kártevőt tartalmazó lemezről nem futtatnak semmit, a törölt adat nem a megfertőzött gépen van, ráadásul a törlés gyönyörű szétkenődő képes effekttel jár. Ez a részlet tényleg ‘ahogy Hollywood elképzeli’ kategóriás. (Kicsit talán a csilli, grafikus whois is ide tartozik, de nincs szívem…)

Photoshop virus :)

Végül legyen szó a hősről. A Sandra Bullock által alakított Angela Bennettet megpróbálják hackernek beállítani, de igen rosszul sikerül. Alkalmazásban van, bétateszterként, vírusirtóként, bugvadászként, nem derül ki egészen pontosan milyen pozícióban és milyen tudással. Nincs kapcsolati hálója, beszélget két-három emberrel az interneten, van két legyilkolható ismerőse és ennyi. Tökéletes búvóhelynek nevezi az egyik beszélgetésben a számítógépet, és így is használja. Ha géphez kerül jól elboldogul, de közel sincs a Sneakers grifter/hacker csapatához.

A The Net a menekülős részek vontatottsága miatt néhol unalmas, de egy haxploitationnek nézhető. Továbbá jár a piros pont a Wolfenstein 3D for Mac szerepeltetéséért.

A filmnek létezik második része, The Net 2.0 címen. A szereplők nem azonosak, a rendező az eredeti film rendezőjének fia, egyedül a sztori azonos nagy vonalakban. Eleve nehezen hihető alapszituációból indul ki, több logikátlanságot tartalmaz, egyedül a következő mondatért érdemes megnézni: “A szuperkomputerünk. Ibrahimnak hívom. Magamról neveztem el, persze.”