Skip to content

Sky kapitány és a nem is tudom

Kezdem a nem spoileres résszel, aztán majd lesz egy ugrás.

Az IMDB cselekményt leíró kulcsszavai között hoz egy nagyon jó kifejezést a Sky kapitány és a holnap világára: neo-noir. Tökéletesen passzol, benne van az a színesen is fekete-fehérnek tűnés, ami az animációra a film nagy részében jellemző. Amikor ez elmarad, akkor a Vernés, kalandfilmes, ponyva scifis világ kerül előtérbe, erről se a technicolor jut az ember eszébe. Konzisztensen hozza az harmincas évek vége, negyvenesek eleje képet. Annyira, hogy a valódi valóságban a Zeppelin művek és a Náci Párt együttműködésének köszönhetően megépült Hindenburg léghajónak itt a hármas számú példánya úszik be a képbe a film első másodperceiben. Tiszta a jelzés: alternatív valóságban vagyunk.

Mellékszál: A neo-noirhoz tartozó wikipedia szócikkbe beleolvasva kicsit összekavarodtam, 1973-ról már tudnak a műfajra példát hozni: a Soylent Greent. Ennek majd egyszer még utána kell nézni, mert vagy egy neo-neo-noirunk, vagy egy harminc éves trendünk van.

A náciknak nyoma sincsen, a Zeppelin vezérsíkjáról hiányzik a szvasztika, az orrára viszont még gót betűkkel díszlik a léghajó neve. Persze ha nácik nincsenek, akkor nem is tudják betiltani 1941-ben a gót betűket, de ez megér egyszer egy külön mesét majd. A fentiek ellenére a negatív hősnek - játssza: digitalizált Lawrence Olivier, az a nem semmi - sikerült valódi beszélő germán nevet adni, Doktor Totenkopfnak hívják. Ha nagyon akarjuk a villámok által megvilágított kasrélyban, halálfejes vaskerítés mögött dolgozó tudós - Polly mutat fotót róla a film elején - lehet a náci okkult toposzra való kikacsintás, sokkal valószínűbb viszont, hogy a gótikus őrült tudós toposzt használják fel. Úgyis értelmezés kérdése.

Innentől pedig spoiler alert. Folytatás az ugrás után.

A Sky kapitány kalandfilm, kis akciófilmes, ponyva scifis beütésekkel. A történet jogán nem is foglalkoznék vele, annyi helyen láttuk már ezt a sémát. A negatív hős valami gonoszságra készül a világ ellen - itt: a világ elpusztítása, a legjobb ebből a kategóriából - és ezért a hősök egy csoportja elmegy a világ végére és megállítja. Ennyi alapján akár A szövetségről (LXG) vagy az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatóiról is beszélhetnék, tipikus kalandfilmes történet.

Dex

Nem is a hősök miatt lesz halhatatlan a film - az se biztos, hogy lesz, na - többnyire kellemes sablonokat kapunk. Joe “Sky Captain” Sullivan tipikus WASP hős, van egy kisebb magán-légiereje a Flying Legion. Korábban amerikai önkéntesekkel harcoltak Kínában amúgy Kondor Légiósan. Dex a film Q-ja, ugyanúgy kütyüket talál ki és gépeket tökéletesít, mint a James Bond sorozat ikonikus felszerelés mestere. Polly Perkins alakítja a femme fatale-t, újságíró, Joe megcsalt, bosszút állt régi szerelme. Talán ebben a karakterben van a legtöbb élet.

A fenti főszereplők mellett egy igazán izgalmas mellékszereplő van még: az Angelina Jolie által alakított Frankie. A WASP hősök uralta pulp univerzumba nem fér bele egy női katonai parancsnok, pláne nem úgy, hogy egy szigorúan titkos, repülő “repülőgépanyahajó” főnöke. A csábos katonanőt sajnos önfeláldozó bajtársiassággal “szerelték fel”, de még így is színfolt a filmben.

Ami bájossá, és róla való beszédre érdemessé teszi a filmet az a hagyományokkal, az intertextualitással való játék.

A robotok bármelyik pulp magazin borítójáról leléphettek volna, sőt ha elég triviát olvasnánk hozzá, valószínűleg megtudnánk, melyikről érkeztek. Van csápos csapkodós, van lézerszemű masírozós és van manta alakú repülő csapásmérő is. Annyira idegenek, amennyire a többnyire antropomorf robotok tudnak lenni.

Masirozo robotok

A fenti robotnak tűnő robotokon túl az orgyilkosnő szereplőről is kiderül a film végéről, hogy robot, de semmi többet nem tudunk meg róla. Totenkopftól kapja—e a parancsait vagy öntudatára ébredt, digitalizálta-e magát a doktor vagy a teremtményei ölték meg, rejtély marad. Egyszerre Frankensteines a történet és cyberpunkos. Szépen köti össze a science fiction történetének két érdekes robotfelfogását.

Vicces az utazás; olyan mintha egy Indiana Jones filmet néznék. Repülnek el a domborzati térkép felett. Hangosan felnevettem, amikor másodszor néztem a filmet, annyira arcátlan ez a térképes játék. Azt is mondja, kalandfilm vagyok, de le is tagadja rögtön a domborzattal, felhőkkel, 3D-vel. Azt pedig, aki megmondja nekem, hogy miért kell minden őrült tudósért legalább Tibetig menni manapság a viktoriánus/századelős filmekben, sörrel jutalmazom. Isten engem úgy segéljen.

Repter

Frankie repülő támaszpontja/repülőtere mintha csak a Ministry of Space világából került volna elő. Hatalmas, fém és üveg, tele van kétéltű repülővel - igen, röhej - és hirdeti a brit birodalom dicsőségét. Rövid ideig szerepel, de rendkívül hangulatos, a film elején szereplő Hindenburghoz hasonlóan jelzi a világ alternatív voltát.

Totenkopf

Utolsó tényezőnek fel lehetne még sorakoztatni Doktor Totenkopf szigetét, ez a robotokkal már meghívott pulp scifi vonalat erősíti. Hatalmas Tesla tekercsek semmisítik meg a behatolókat, akik be akarnak jutni a sziget egyetlen emberre szabott helyiségébe, Totenkopf szobájába. Bent megtalálják a fent már fejtegetett rejtélyt: meghalt-e, megölték-e, feltöltődött-e a doktor. A történet a doktor/robotok steril, életet egyszerre megsemmisítő és továbbvivő rakétájában ér véget, a világ megmenekül, taps.

Ezek csak azok az utalások, hivatkozások, amik nekem nagyon feltűntek. Az IMBD trivia oldala és a wikipédia még egy maréknyit hozzá tud tenni a listához.

Összességében ha a limonádé, kalandfilmes történettel hajlandóak vagyunk vitetni magunkat, és nem írtózunk a pulp SF-től, marhajó esti filmet kapunk.

5 Comments

  1. Tóta W. pozitív kritikája után én is megvettem olcsó dvd-n, de nekem nem tetszett, valahogy sokat markol, de keveset fog. Ezek az erények, amiket leírsz, valóban megvannak benne, de nálam elnyomja őket a túlzottan bombasztikus látványvilág (bármilyen furán hangzik, nekem már sok, nem tudom befogadni. Olyan, mint amikor buszos kiránduláson egymillió látnivalót zsúfolnak egy napba, és a végén már a legjobb látnivaló se éri el az ingerküszöböt.) És sajnos a bugyuta sztoritól se tudtam elvonatkoztatni, pedig próbáltam… De lehet, hogy megnézem majd újra, jobban figyelve az apróságokra.

    Wednesday, December 26, 2007 at 11:06 | Permalink
  2. neuromancer wrote:

    elmondjam, mibol keszul a Soylent Green? :]

    Wednesday, December 26, 2007 at 11:45 | Permalink
  3. moshi wrote:

    az őrült tudósok még a rajzfilmekben is távoli, eldugott helyeken lakoznak, lakatlan (illetve csak általuk lakott) szigeteken, hegyek gyomrában. lásd pl. a régi, de még mindig menő powerpuff girls vagy az újabb robot boy című sorozatokat.

    a mad professor és a nerd kifejezések közös forrásból táplálkoznak, az előbbi valahogy az utóbbiból kristályosodott ki, annak a szöveg vagy film kedvéért vastag kontúrokkal megrajzolt, kellően eltúlzott változata, és hát ahogy a nerd magyarázatait elnézzük, a nerd mindig is egy társadalmilag elszigetelt embert jelölt.

    “The stereotypical nerd is intelligent but socially and physically awkward. […] become frequent objects of […] social isolation.” http://en.wikipedia.org/wiki/Nerd

    a person, especially a man, who is unattractive and awkward or socially embarrassing http://dictionary.cambridge.org/define.asp?key=53386&dict=CALD

    ennek a social isolation-nek a filmes/irodalmi szimbóleuma a távoli, bejárhatatlan hegység, meg a tudós uralta sziget.

    Sunday, December 30, 2007 at 00:24 | Permalink
  4. moshi wrote:

    annyit még hozzátennék, hogy itt természetesen a nerd negatív jelentésrétegeiről van szó.

    valahogy megrögzötten azt gondolom, hogy a nerd és - mondjuk - a geek közötti határ elég nehezen definiálható és a két szó által jelölt halmazoknak ezért van metszetük, szóval a nerd nem feltétlenül jelent okos, de alapjában szánalmas lúzert.

    Sunday, December 30, 2007 at 00:32 | Permalink
  5. Jár a sör. :) Ezt továbbgondolva érdemes lenne a League of Extraordinary Gentlemen erdetije és film verziója hogyan kezeli ezt a szimbólumot.

    A geek/nerd megítélésében lényegében egyetértünk, viszont pár hónapja volt valahol egy ilyesmi vita, ott nagyon sokan jöttek azzal, hogy már a geek is gáz. Jól felfogott önérdekből nem értek egyet az ilyen vélekedéssel, egy közvéleménykutatást talán megérne.

    Monday, December 31, 2007 at 11:45 | Permalink