Skip to content

Szerepjáték dezsavü

Az, hogy egy tizenéves rá van kattanva egy szerepjátékra, ma már egyáltalán nem ritka. Az viszont, hogy egy felnőtt ember is képes feláldozni a családot, barátokat, értelmes szórakozást, szóval mindent, ami a való világhoz köti, ritkább és több, mint veszélyes.

(forrás: A háborúkovácsok özvegyei, kiemelés tőlem)

5 Comments

  1. Andrei wrote:

    Persze, hogy veszélyes, ha az ember tényleg mindent feláldoz a játékért cserébe. Onnantól már nem hobbi vagy játék, hanem szenvedélybetegség. Szerintem.

    Monday, November 10, 2008 at 18:59 | Permalink
  2. A játékfüggőség/szenvedélybetegség érdekes kérdés, ahány pszichológus nagyjából annyi vélemény van forgalomban. Nem is ezen lepődtem meg, hanem az értelmes szórakozásról szóló kitételen. Ugyanezt az eszképizmusos érvelést legutoljára szerepjátékosként hallottam tizenévesen, MMO-k akkor még nem voltak.

    Monday, November 10, 2008 at 20:07 | Permalink
  3. Andrei wrote:

    Láttam, mégis direkt átugrottam az “értelmes szórakozás” részt. Egyszerűen annyira nem áll meg ez a megfogalmazás. Ki határozza meg, hogy mi az értelmes szórakozás nekem? Netán a szalonban egy emelkedett hangvételű diskurzus valamelyik Pallavicini gróffal? Esetleg ha terítőt hímzek vagy vadászatra hajtatok a nagyurakkal? Nem tudom ki a szerző, de egy kicsit az 1900-as évek nemesi felfogását juttatja eszembe és a pszichológus, csak támaszték. Nem akarom lehordani, de ez pont a női lapozóba való pongyola cikk.

    Azért azt nem gondolom, hogy aki játszik, az haszontalanul szórakozik. Például én néhány játékot rendszeresen a világhálón is játszok. Amikor lezongorázunk egy közös akciót, csetelünk, stb, akkor az lehet szórakoztató. Tech beállítottságú embereknek. Nem ragadok bele és a géptől felálva sem tölti ki az életem. Bár… Eszképizmus vagy sem, sokan azért esnek bele, mert pszichés zavar van az ellenoldalon, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinél van gond. Mielőtt túlmagyarázom, lezárom.

    Monday, November 10, 2008 at 22:29 | Permalink
  4. Komaváry wrote:

    “értelmes szórakozás”…

    http://www.tor.com/index.php?option=com_content&view=blog&id=8441

    Tuesday, November 11, 2008 at 03:58 | Permalink
  5. @Komaváry

    Jó hogy mondod, akkor már mellérakom a pár héttel ezelőtti Escapist wowos sztoriját: http://www.escapistmagazine.com/articles/view/issues/issue_173/5415-Aggro-Management

    @Andrei

    Gyanítom az olvasás, színházba járás, réten való szaladgálás az értelmes. Az ex-levelupos Zsombor mondta, hogy amit a szülőknek feltétlenül tudni kell a videojátékról könyvet akar írni. Kíváncsi vagyok mit tud az ilyesmikkel szemben felhozni majd.

    Tuesday, November 11, 2008 at 11:42 | Permalink