Skip to content

Noteszgép, szó szerint

Volt múlt héten egy cikkünk a kézírás digitalizálásának több mint száz évéről. Az időintervallum mérete miatt leginkább ugrálás volt a korszakok között. Kezdtük a távíróval, mert minden valamirevaló ötletet megpróbáltak már az első drótokon megvalósítani, aztán jött egy kis hidegháború, ARPA pénzből végzett fejlesztéssel, majd CAD és végül az első tabletek, PDA-k, és Bill Gates 2001-es bejelentése, hogy a tábla PC a jövő.

A cikkből az ARPA, RAND korszak részletezése mellett az igazán látványos, kidolgozott, dicsőséges tévutak és meghaladott technológiák maradtak ki. Se idő, se karakter nem volt rájuk. Egyet átmentek most ide.

trans_3

Nem csalás, nem ámítás, és nem is spéci üzletembereknek szánt notebooktok, hanem a IBM rendkívül rövid ideig gyártott korai tábla PC-je. A Transnote nevű készüléket 2001 elején kezdte gyártani a cég, és 2002 februárjában vonták ki a piacról. A háromezer dollárba kerülő kütyüből annak ellenére nem lett siker, hogy maga volt a megtestesült science fiction.

A fenti mappa egyik fele teljesen egyértelmű: a Transnote részben egy furcsa szerkezetű, a hagyományostól eltérő felépítésű, origamizós tábla PC volt. Lehetett rá rajzolni, gépelni, böngészni vele. Került bele egy 600 mhz-s Pentium III processzor, 10 gigabájt merevlemez, 64 megabájt (320-ig bővíthető) memória. Alapból Windows 98-at futtatott a gép, de lehetett rá XP-t is rakni később.

Az egész mappa nem volt nehezebb 2,5 kilogrammnál, így még hordozhatónak is nevezhetjük. Egyedül akkumulátorral nem bírta a Transnote, a Pen Computing magazin cikke szerint az 1600 mAh-s telep maximum két és fél óráig húzta.

trans_1

A mappa másik oldala az izgalamasabb, a szabvány méretű jegyzetpapír alatt ugyanis egy digitalizáló rejtőzik, ami a géphez járó speciális tollal készült rajzokat, írásokat átmentette a számítógépre is. A felhasználónak arra kellett figyelnie, hogy a ThinkScribe digitalizálónak tudnia kellett, hogy hanyadik lapra írnak, hogy ne pakolja egymásra szinkronizáláskor a különböző jegyzeteket. A Pen Computing tesztje szerint akkor sem ért véget a világ, ha összekeveredtek a tollvonások, az IBM segédprogramja szét tudta válogatni a lapokat.

Az ára mellett az is megtorpedózhatta a Transnote sikerét, hogy a digitalizálón leírt jegyzeteket nem tudta átalakítani gépelt szöveggé. A szokásos műveletek egy részét el lehetett végezni a digitális kézíráson, kereshetővé azonban csak a kulcsszavakat tette a szoftver. Illetve gyaníthatjuk, hogy magyar nyelven még erre sem lett volna képes.

Linkek

(A fotók a svéd IBM oldalról származnak, máshonnan praktikusan eltűntek.)

Post a Comment

Your email is never published nor shared.