Skip to content

“Hagyd örökül, ha kihúnysz”

Az LFG-n zajló (egyik fele, másik fele) e-könyves vitában előkerült egy olyan tipikus villanykönyv-ellenes érv, amelyet sose jártunk körbe rendesen. Nevezetesen, hogy egy e-könyvtárat nem lehet örökül hagyni, örökölt papírkönyve viszont mindenkinek van. Mi ez, ha nem visszafejlődés?

A kérdés teljesen valid. Ráadásul a mostani könyves másolásvédelmi rendszerek, üzleti modellek mellett igazán jó választ nem is tudok adni. Sci-finek is alig minősülő, megkapóan konzervatív jövőképem viszont van.

Elkerülhetetlennek tűnik, hogy a könyvolvasók mindegyike hálózati kapcsolattal rendelkezzen. Wifivel, mert azzal meg lehet spórolni a mobilos adatforgalmat, és mobilnettel, mert nincs mindenhol net. Ez az eszközök nagy részénél adott ma is. Ha a jövőben az ekönyvolvasó általános célú hardver (pl. tablet) lesz, akkor azért fogja tudni, ha céleszköz marad, akkor pedig a felhasználó bolthoz kapcsolása lesz a hálózati kapcsolat előnye.

A logikus folytatást a Microsoft énekelte meg, amikor azt állították, hogy a jövőben mindenkinek lesz otthon családi szervere. Elképzelhető, hogy a megfelelő MS operációs rendszert futtató doboz sosem kerül be a lakásokba - bár egy helyi backup segít jól aludni - viszont valamiféle családi adattár lehet. A felhasználókhoz kötődő adatbázisok nagyobb halmazba (család) rendelése nem tűnik megoldhatatlannak. Ha elszakítjuk az olvasó és a gyártó által működtetett webbolt közti kapcsolatot, és megengedjük, hogy tetszőleges könyvtárakhoz csatlakozzon, akkor ott is vagyunk a jövőben.

Valahogy úgy nézne ki, hogy az ismerősünk házába megérdezve a Kindle 4G jelzi, hogy új könyvtárat lát, letöltötte a katalógust, ha böngészni akarunk benne. A kütyü természetesen nem látja a teljes családi adatbázist. Többszintű jogosultságkezelésre mindenképpen szükség van, hiszen a nagyi életének regényét nem adjuk oda mindenki kezébe, a Leslie L. Lawrendce gyűjteményt darabjait viszont bárki leveheti a polcról. A megfelelő, mondjuk személyhez kötött kulcs birtokában valószínűleg még a távolból is meg lehet dézsmálni a könyvtárat. Miért is ne lehetne, a kivett könyv nem tűnik el a szerverről.

(A megbocsáthatatlanul rossz minőségű illusztráció az Apple 1992-es Knowledge Navigator koncepcióvideójából való.)

8 Comments

  1. Aadaam wrote:

    Ilyet mar tud is a Stanza pl.

    Amugy nem lenne hulyeseg ez, csak akkor mar ossze kene kotni egy hazi videoszerverrel, meg zeneszerverrel, amolyan helyi cloud, bejossz, felenged a hazigazda a wifire, es nezheted a filmjeit, hallgathatod a zeneit, meg olvahatod a konyveit.

    Monday, August 29, 2011 at 00:24 | Permalink
  2. Persze, meg hozzáférsz a fotóalbumhoz. És engedélyszinttől függően meg tudod nézni azokat a képeket, amik “kint vannak a falon”, meg azokat, amiket csak borozás közben mutatna meg, mesélve.

    Monday, August 29, 2011 at 07:29 | Permalink
  3. Komavary wrote:

    Plusz megkapod az időkorlátos hozzáférési kódot a borospincéhez.

    Monday, August 29, 2011 at 08:37 | Permalink
  4. dani wrote:

    Aha, és akkor már azért is verik rád a szerzői jogdíjat, hogy belépett a haverod a címlistádra. És kötelező jelleggel fog az artisjus korzózni a virtuális otthonodban. Jó lesz…

    Monday, August 29, 2011 at 11:14 | Permalink
  5. @Dani:

    Az a szép a digitális megoldásokban, hogy az egészet el tudom rakni más földrészen levő szerverre, be tudom burkolni olyan titkosításba, ami nekem jólesik. A nagytestvér forgatókönyvekben nem igazán hiszek.

    Monday, August 29, 2011 at 13:12 | Permalink
  6. dani wrote:

    Ádám: mivel a te modelled gondolom az egységsugarú júzerre is kiterjed, ezért amellett, hogy némi technofil beütés mellett ez természetesen nem jelent gondot, úgy általában a Zemberek elég szépen lesznek benne a csőben. De nem baj, legalább marad munkánk nekünk is :)

    Tuesday, August 30, 2011 at 08:06 | Permalink
  7. Az egységsugarú felhasználónak egy interfészt kell adni az egészhez, amin megmondhatja, hogy Vendég Jani láthatja a polcot, Adószedő Pista meg nem. Az alapvetés, hogy az egésznek transzparensnek kell lenni. Nade ez a mellékszál. :)

    Tuesday, August 30, 2011 at 09:02 | Permalink
  8. lister wrote:

    Végigolvastam a hivatkozott két fórumtopikot. Először egyszer-kétszer hangosan felröhögtem, aztán derűre ború és elment a kedvem. A könyvkiadásban dolgozó hazai “szakemberek” vigyázó szemeiket hová vetik? Csak a köldökük környékén bogarásznak? Reménykedem, hogy a hivatásosok közül megszólalók csak a jól ismert asztalcsapkodó attitűddel rendelkező felebarátaink. (Á, nem is reménykedem. Tudjuk, hogy a genetikai sodródás milyen csúnya dolgokat művel egy zárt, egymással szaporodó populációban.)

    Tuesday, August 30, 2011 at 11:29 | Permalink