Skip to content

Magyar-japán közös határ

Print

Tiencsin nevét most éppen azért ismeri mindenki, mert nagyjából a teljes Mengyelejev-féle periódusos rendszer felrobbant, elégett és a légkörbe került ott az elmúlt héten. Van viszont egy történelmibb vonatkozása is számunkra. A legendás, a széljobberek kigúnyolására használt magyar-japán határ ugyanis ebben a városban húzódott. Na nem hosszan, az osztrák-magyar és a japán kereskedőkolónia között volt maximum pár méternyi, és ott is a Hajho-határfolyó tesítette meg ez.

A koncessziós zónára az 1900-as bokszerlázadás leverése után tett szert a monarchia. Túzottan nagy erőkkel (négy cirkáló és néhány száz haditengerész) ugyan nem vettünk részt a nyolc nagyhatalom által indított nemzetközi kontingensben, de legalább ott voltunk. A Hadtörténeti Múzeum előtt látható is két, hadizsákmányként hazahozott kínai ágyú. Arról, hogy mégis mire volt jó a zóna, a Falanszter írt pár éve kimerítően.

És hogy a magyar-japános poén - mert azért nem több, na - teljes legyen, a koncessziós területet egyrészt akkor vesztettük el 1917-ben, amikor Kína hadat üzent a központi hatalmaknak. Másrészt az osztrákok az 1919-es saint-germaini békeszerződésben, a magyarok pedig az 1920-as trianoni békeszerződésben lemondtak a követelésükről. Szóval édes Erdély és édes Tiencsin…

Szórakoztató folytatás, hogy a Bokszer Jegyzőkönyvben foglaltak, a japánok fickós hozzáállása és egyéb dolgok miatt Tiencsinben tör majd ki 1937-ben a második japán-kínai háború, aminek két év múlva lesz a hetvenedik nyolcvanadik évfordulója. Nagyon érdekes lesz figyelni a megemlékezéseket és nyilatkozatokat.

(A kép forrása a Wikimedia Commons, elég nagy ahhoz, hogy poszterméretben nyomtatható legyen. Csak mondom.)

4 Comments

  1. Alt wrote:

    Kicsit ide (is) tartozik: a Monarchia és Japán kapcsolatainak története https://www.academia.edu/10594242/A_Monarchia-beli_Magyarorsz%C3%A1g_%C3%A9s_a_Meidzsi-%C3%A9s_Tajs%C3%B3-korabeli_Jap%C3%A1n_Kapcsolatt%C3%B6rt%C3%A9nete_1869-1913

    Sunday, August 23, 2015 at 08:20 | Permalink
  2. Kelt wrote:

    És a kettőből valamelyikről - nekem Kína rémlik - amúgy volt is Dékány András regény. Megkockáztatom, most is lenne benne egy young adult sorozat :)

    Sunday, August 23, 2015 at 14:32 | Permalink
  3. Kedves Szedlák Ádám! Megtaláltam a Lesz is abban transzformátor, generátor… c. 2013. júliusi bejegyzését Márton Ákos Eötvös utcai szecessziós épületéről és benne hivatkozik az én egyik fotómra (Ipernity). Sajnos annál a cikknél nem tudok vmiért kommentelni, ezért itt írom: közben találtam valamennyi adatot Márton Ákosról (eredetileg Marton Ármin), és minden képem alatt kiegészítettem az információkkal. A Flickr a fő oldalam,jobb minőséget biztosít, mint az Ipernity: itt a flickres Márton Ákos-albumom, benne az újabb infókkal: https://www.flickr.com/photos/nora-meszoly/albums/72157657667416370

    Wednesday, September 2, 2015 at 11:29 | Permalink
  4. Köszönöm, be is linkeltem a bejegyzés alá. A spamek ritkítása miatt a két hetesnél idősebb posztoknál a motor lezárja a kommentelést, de ami kellett eljutott a helyére. :)

    Csodálatos az az épület. Köszönöm még egyszer.

    Sunday, September 6, 2015 at 15:04 | Permalink