Az előbbi inkább megváltást vár, a telkók hozzászoknak a gondolathoz, hogy csak a csövet biztosítják a különböző mobilnetes alkalmazásokhoz, esetleg megszűnnek. Utóbbi esetben jön a VOIP, azt csaó. A következő nagy kérdés pedig a mobilos, netes, hordozható identitásé.

Carmo ezzel szemben elmondja, hogy telkó szemszögből miért nem ez fog történni. (Pl. egyes VOIP megoldások négyszer többet esznek, mint az AMR kódolt hang.) Illetve, hogy szerinte hol nem értik meg egymást a tech megmondóemberek és a mobilszakmában dolgozók.

Erre tovább:

• Charles Stross: Gadget Patrol: 21st century phone
• Rui Carmo: Stross’ Hypothesis

Ami persze érthető, az online médiatervező, a vidéki egyetemista, a szolgáltatásfejlesztő kreatív ember satöbbi satöbbi egyik érintkezési pontja lehet, hogy mind megosztják az aranyos kecskés képet vagy a meglepő my little pony remixet. A baj csak azzal van, hogy ezeknek az embereknek a saját geekségei, az egy-két ember által kiemelt szűkebb érdeklődési kör figyelmére számot tartó mélyebb anyagok érdekesebbek mint a mindenkinek tetsző elemek.

Lehet én sokalltam be csak az elmúlt évek bétáitól és kettőpontnulláitól, de nem az volt a tanulság a múltkor a mese végén, hogy a tömegek valójában nem is bölcsek?

Láttam ma Koronix megosztásaiban egy teljes hozzászólást. Válaszolt a blogger kérdésére, elmondta a személyes tapasztalatait, olyan komment volt, amit az ember örömmel olvas. Egy gond volt vele, Google Reader megjegyzésként tette.

A fenti kapcsán az jutott eszembe, hogy elkezdhetünk azon gondolkodni, hogy mennyire kannibalizálták a megosztó oldalak a kommentelési és a blogírási szokásainkat. Mennyivel egyszerűbb egy-két mondattal megosztani valami igazán jópofát, mint megírni öt-hat mondatban bejegyzésnek, képet vágni hozzá, utánaolvasni. A miafenénél ennek a hatását érzem is. Bekattintom nyugodtan a share-t, írás viszont nem születik. Lustaság, na.

Hatványozottan odatesz a trend a kommentelésnek, ami azért gáz, mert nagyjából ez az egyetlen jutalma a blogírásnak. Illetve a szerencséseknek a konferenciapogácsa, meg a jóleső érzés, hogy a saját területét ismét szebb és naprakészebb szemétdombbá tette. (Vagy ez már így képzavar?)

Ha kőszívűek vagyunk és nem akarjuk a bloggert sajnálni, akkor viszont azon még mindig elkeseredhetünk, hogy a “dzsojnolni vágyott konverzésün” ezzel a jelenséggel bizony darabokra törik. Én megírom, te megosztod, a rád feliratkozottak látják, ő megosztja, az rá feliratkozottak látják, mindenki beszél a maga is megszokott csoportjához.

Nincs tippem, hogyan lehet begyűjteni a megszökő kommenteket, azt se tudom kell-e. Shareljétek, majd nézem a megjegyzéseket.

Csónak kanapé, Star Warsos Potatohead, kinyomtatott Xkcd a falon, sífelvonóból készült telefonfülke/meeting szoba. Ezek lettek kábé vállalhatóak a saját fotók közül.

• Hivatalos sajtófotók
• Hírbehozó fotói és bejegyzései (egy, kettő)
• D4m4ge cikke a hvg.hu-n

• Neal Stephenson - A nagy Simoleon botrány (magyar) (angol)

Stephensontól olvastunk már jobbat. Hogy teljesen őszinte legyek, minden jobb volt, amit olvastam tőle. Viszont süt belőle a cypherpunk etika. Az állami kontroll minél teljesebb kizárása, titkosított pénzmozgások. Megvalósulatlan kilencvenes évek végi álom. És innen olvasva már nagyszerű.

• Sip Vicious - How to get the job done (PDF, angol)

Hardkór önmarketing. Arról szól, hogy Sip Vicious toolkitje mennyire király VOIP rendszerek támadására biztonsági tesztelésére. Ami itt szerintem érdekes, hogy a Stealing The Network (magyarul A Háló Kalózai) sorozat után feltűnik ismét egy irodalmi programbemutató. Persze azok az írások sokkal jobban próbáltak irodalom lenni, de a lényeg ük ugyanaz.

• Cory Doctorow - Scroogled (angol)

Doctorowtól sem idegen a propaganda, gondoljunk csak az írásainak ööö nagyobb részére. Viszont mindig szórakoztató, ha valaki megpiszkálj a Google-t. Még akkor is, ha mostanában ennek amúgy is nagy divatja van. Egyébként az emberek megfigyeléséről írtak már jobbat, kezdve mondjuk a ‘84-gyel.

Ennyit az új évezred paráiról.