Egy Time Capsule. A cég ügyesen meglátta, hogy a Leopard egyik funkciójából hogyan lehet terméket csinálni. Kézenfekvő lett volna, ha az Airport routerekre dugott USB2-es vinyókra tudjon másolni a Time Machine, de ez kimaradt a végső Leó verzióból. A hivatalos indoklás szerint valami adatvesztési bug maradt a rendszerben. Egy ilyesmit azóta ki is vasaltak a 10.5-ből, de a hálózati backup funkciót nem kaptuk meg vele. Erre a Macworldon tadá, kijön egy beépített merevlemezzel érkező draft N-es router.

Eddig az összeesküvés elmélet, mert amúgy a kütyü tetszetős, a biztonsági mentésről pedig nem lehet eleget beszélni. Határozottan ügyes. A crazy one pedig majd összerakja ugyanezt opensource eszközökből, és bekapcsolják maguknak a Time Machine támogatást.

Kettő. MacBook Air. Mivel a tavalyi év, és részben az idei CES is, arról szólt, hogy lehet olcsó kis ütömverem notebookokat gyártani, az Apple is kihozta a saját verzióját. Azzal a különbséggel, hogy ennek a teljesítményét állítólag nem fogták vissza, cserébe brutálisan drága. A csúcs Air valami háromszáz dollárral drágább, mint a MacBook Pro teteje.

Legfőbb ideje hátradőlni és kivárni, hogy a harcot az ‘a szubnoti exkluzív’ vagy az ‘a szubnoti használati tárgy’ mozgalom nyeri. Értelemszerűen az utóbbinak szurkolok, csak ez az Air ne lenne annyira vonzó.

Kettő és fél, de ezt majd megírja Doransky. Mekkora vicc, hogy az amerikai politika még a Macworldön is megjelenik.

Viszont a fizetős RSS, fizetős saját dokumentumok, fizetős minden más nagy ötlet. Meg a beépített, a júzereket remekül területhez kötő ingyen EVDO kapcsolat is szép. Mondjuk nekem a halálcsillag is tetszett.

Hála a lelkes kódereknek, meg is tehetjük. Enigma szimulátorból legalább hatot sorol fel a wikipédia vonatkozó szócikke, köztük egy csinos, animált, kattogó maces verziót is. A Terry Long által összerakott szimulátor erősen béta. Néhol beragadnak a billentyűk, nem csatlakoztathatunk Uhr-t a készülékhez, és csak három tárcsát kezel, szóval haditengerészeset se játszhatunk. A három tárcsát viszont cserélgethetjük, van Steckerbrett betűcserélő panel és Schreibmax nyomtató. Az oldalon részletes, képes leírást találhatunk a szoftveres enigmánk működtetéséről.

Az Enigmáról és a mögötte lévő matematikáról egy első belolvasásra jónak tűnő írást találtam a magyar weben. Az ELTE Tudománytörténet tanszékén készült TDK munka címe Lengyelek az Enigma ellen. (PDF)

Ja igen, meg senki ne bízzon a titkosításban, állítólag már megtörték. Várhatunk tovább a Mail 3.0-val normálisan együttműködő GPG-re.

Hidraulikus felfüggesztés, elektromos injektor, hihetetlen SF kinézet, és lehetne még sorolni, de egyszerűbb egy wikipédia linket biggyeszteni a mondat végére: Citroen DS. Ugye hogy gyönyörű?

Robotosdi Elsősorban a Mimóza szervezésében januárban megtartandó Nextwork robotépítő-versenyt promózták a srácok. De az előadás után szó esett arról is, hogy a Lego Mindstrorms NXT programozása milyen problémákba ütközik, hány utasítás fér bele, milyen lehetőségek vannak a hivatalos programozási környezet mellett.

Végre választ kaptam arra a kérdésre - Pécskai Balázs szerint mindenkit ez érdekel - hogy úgy általában mi értelme antropomorf robotot építeni. Az a válasz, hogy ha jól meg van csinálva, akkor jobban boldogul az emberre szabott környezetben (lépcsők satöbbi) mint bármi más. Ott úgy hirtelen nem tudtam beleakadni, dolgozom a problémán.

A következő logikus lépés elmenni egy robottalálkozóra, megnézni a magyar robotikusok alkotásait, kezdve Balász SIMON-jával. (Az oldal nem szép, én szóltam.)

ATA over Ethernet A jegyzeteim helyett inkább belinkelem ide az előadás videóját, amikor felkerül. Annyival az én szintem fölött volt, hogy jobban jártok azzal.

Cseresznyevirág.