Trabi
<
p>
Neuromancer becses ajándéka. Ímhol a Trabi Nagyon Lowrider. :)
(katt)
Némán!
<
p> Megjelent Orson Scott Card könyvsorozatának második része. Nagy jóság. Itt egy ismetető a második kötetről, de sokkal jobb megoldás kattingatás helyett elindulni a könyvesboltba. Amerikai mese, a jó fajtából. Esetleg vadnyugat, ahogy eddig nem láttatták… Ennyit a reklámról. :)
Ügyfél.hu
Tegnap sikerült végletesen felhúzniuk az ügyfeleknek. Annyira, hogy kénytelen voltam blogolás helyett kocsmázni menni Balával, a tavalyi szobatársammal. Roland - róla már meséltem - is jött velünk. Ebből következik, hogy most másnaposan Petőfit szaval a háttérben. Lehet, hogy ez meg fog látszani a mai bejegyzésen. :)
Szóval a nap ott kezdődött, hogy valami mocsok lenyúlta a munkahelyi bögrémet. Ebből következően kénytelen voltam tea nélkül elviselni a toplák ügyfeleket. Akik pedig jöttek csapatostul. Nyugdíjas nénik terrorizáltak olyan kérdésekkel, hogy “Ott maguknál analfabéták/óvodások dolgoznak?”, dühös színésznők közölték, hogy ‘a cég csak viszi ki a pénzt az országból, nem értik miért dolgozunk ott’, és persze voltak értetlen urak, akiknek tíz perc alatt lehetett csak megmagyarázni, hogy ha nem fizetnek be egy-két számlát, akkor bizony kimegy a felszólítás. :) A negatív “csúcs” egyébként a színésznő volt. Tőle származik az alábbi szösszenet is: “Mert maga ott keres nyolcvan-száz ezret.” Remélem erről a főnökség is tud, mert ebben az esetben jövő hónapban a kezemben lesz az F75 és visszavedlek egyetemistává.
Roland abbahagyta Petőfit és közölte, mégse vesz laposüveget, mert nem érzi, hogy az alkohol a barátja. “Túl közel kerültünk egymáshoz.” -jegyezte meg.
No, ezt kellett nekem kompenzálni a kocsmázással. Asszem sikerült is. Ma este pedig Blue tg koncert. :) mert a kedvenc miskolci együttesem és :( mert búcsúkoncert. Nem értem miért az ilyen jóságok szűnnek meg. Mindenesetre igyekszem megtudni. Ha nem lesznek ügyfelek, le is írom…
Irodalom
<
p> Egy régi Isolde post óta fel akarom rakni ezt a novellát a netre. Jóistenke nyugosztalja Mészöly mestert. Katt ide
Végre képek!
<
p> Ilyen is régen volt, sikerült képeket töltenem a netre. :D El is felejtettem, már, milyen érzés. :) Szóval itt vannak azok, amiket a netszünetben leltem.
<
p>
Kezdve a közlekedési szekcióval. Trabantok minden mennyiségben, de legalább kettő. :)
Aztán itt egy kamionos remekmű. Szerintem Giant értékelni fogja. ;)
És végül néhány közlekedésfüggetlen kép. Például itt egy ragasztott grafitti. :) Sose hittem, hogy ilyesmi létezhet. 
Alapvetően trógerségnek is tűnik, mert hát ha már tag, akkor fesse fel a kis vandál… De ezen annyira tetszett a rajz, hogy felülemelkedtem a zsigeri előítéleteken és felraktam.
<
p> A végén pedig álljon az egyetlen fotó, aminek címe is van: Ne tedd tönkre, életet menthet!
<
p>
Kétszáz frissítéssel és újra feltöltéssel felraktam ezt a hozzászólást. Így írok én még egyszer 640*480-as monitorral ellátott gépről. :(
Fórumozás hűtőgépen
<
p> A hír igaz! :) Már nemcsak a számítógépek alkalmasak a fórumozásra, hanem bizony a hűtők is. Talán nem kell sokat várnunk és ez a fantasztikus lehetőség átterjed az élet más területeire is. Például a műemlék templomokra.;)
<
p>Történt ugyanis, hogy csendesen és nyugodtan igyekeztem kollégiumi szobánk hűtője felé, mikor egy A3-mas tacepaót vettem észre az egyik hűtőajtón. Nem a miénken volt ugyan a közlöny, de elolvastam. Maga volt a csoda, a leplezetlen intellektus megnyilvánulása. Volt benne “dögöljön meg apád-anyád”, meg “lopós cigány”, meg hasonló politikailag korrekt kitételek, mégse ez volt, ami felküldte bennem a pumpát. Az üzenet vége volt halálos, ahol a kedves író közölte a folyosóval, hogy a hisztit egy hiányzó tubus majonézért csinálta végig. :) Nem tudtam megállni, hogy ne kötekedjek, másnap reggel erős kényszer hatására beruháztam egy coop majonézre és felragasztottam a tacepaó mellé egy levél kíséretében, amiben közöltem, milyen mélyen intelligens ötlet mások halálát kívánni, és mennyire felvidított kedélyes üzenete előző nap.
<
p> A válasz persze nem maradt el. Megtudtam, hogy a hűtőből hiányzik még “egy ferrari f50, három farmer és két cipő”, továbbá ebből sikerrel leszűrtem, hogy stílustalan egy bunkót leltem megint. Sebaj. Találkozunk a mosógépen. ;)
Hogy nem lettem úriember…
<
p> A gépem halott. Vagyis, hogy egészen pontos legyek tetszhalott. Fut rajta minden, csak a szerencsétlen hálókártyát nem hajlandó rendesen kezelni. Helyette küld hibaüzenetet, karácsonyi üdvözlőlapot, mindent. Szóval marad a gépterem.
<
p> Itt pedig csak felhúzni tudom magam. Már az is elég előfeszítés, hogy a szünetem elejét munkával töltöm, ráadásul napok óta azt érzem, hogy a frontvonal rossz oldalán vagyok beásva. Szép is ez az ügyfélszolgálat. No de mihelyt jól összegyűjtöm a pénzt az F75-ösömre, hagyom a céget a fenébe.
<
p>
Ráadásul a pénzgyűjtés elég jól megy. Ma is olyan rohadt takarékos voltam… :) Akartam venni egy esernyőt, mert a kisszemű, szemerkélő esővel a világból ki lehetne kergetni, ezért végigsétáltam Debrecen összes esernyőszaküzletén. Az eredmény a következő:
Megspóroltam 1700-tól 4500 forintig terjedő összeget. Ugyanis az összes boltban ugyanaz az ernyő volt (hol S.Olvier, hol Happy Rain néven), csak az árcímkék különböztek súlyos ezresekben. Mivel azonban még ezerhétért is ronda volt a cuccos, ma abszolut teszkó gazdaságos voltam. :D