Month: December 2003

Katonák voltunk

<

p> Minekutána jegybeírás okán kénytelen voltam Debrecenben maradni - mire aláírták az indexem, elment az utolsó busz is - filmet néztem Mehrezummóva. A durva, két filmes választékból kinéztük a Katonák voltunk című amerikai sikerprodukciót, mert a másokhoz - valami Femme fatale - még annyi kedvünk sem volt, mint a lövöldözőshöz. A történet körülbelül annyiban merült ki, hogy a jó parancsnok (Mel Gibson) elviszi a fiait Vietnámba, a gonosz tisztek elküldik őket egy feldeírtetlen helyre, ahol a vietkong összes erői éppen őket várják. Masszív egy óra lövöldözés után a túlélők hazahelikoptereznek, a néző meg nem érti, miért is nem nyerték meg a dicső amerikánszkij katonák a háborút.
Háborús filmnek nem az igazi, vietnáminak meg pláne nem. Egyestés mulatság.Bár a fene se tudja, ha ettől érzem magam úgy, mint akire ráparkoltak egy tankkal, akkor arra se.

A második törvény

<

p> Nem, az egyetemista lét második törvénye a győzői rendszerben: senki nincs olyan tróger, mint én.. Ez az a törvény, ami előbb-utóbb “megcáfolódik”.

Lustaságból elkövetett post

<

p> Ma abszolut nincs kedvem aktívkodni. Bár ami azt illeti, a tegnap is semmittevéssel telt, és a hangulataimtól függetlenül holnap zéhá. Igaz csak mónikasóból. Irodalomnenmértő, ignoráns libák hallgatják, ahogy néhányan beszélgetünk. Nem nagy cucc. Meg különben is, ha nagy lenne, se érdekelne. Kicsit kiürültnek érzem magam, amióta leadtam a sci-fis dolgozatomat. És szenvedek, ahelyett, hogy megírnám a rendes befejezést. Asszem megyek inkább olvasni. A felkészülés meg marad holnapra. Győző szerint úgyis az az egyetemista lét első alapmondata, hogy “majd holnap”. Lehet benne valami. Addig is itt egy másik kultuszkeltésre alkalmas eszköz egyenesen megboldogult gyermekkoromból :)

<

p>

Úgy döntöttem csak elmesélem a legutóbbi kocsmázásunkat Mérnök Úrral és Najróval. Úgysem sikerült rábírnom az egész napos netezés, olvasás, gépcsesztetésel a szememet, hogy egy g gyorsulással elhagyja a fejemet és meginduljon az édes anyaföldet helyettesítő padló felé, na majd most.

<

p> A mese ott kezdődött, hogy apám céges évzáró bulin vett részt. Ebben a lényeg ott található, hogy otthon maradt a kocsi, a kulcs és a forgalmi. Gyorsan indukálódott az ötlet, hogy ezzel valamit kezdeni kell. Mivel azonban az indukálódás kezdetén felhívott Mérnök Úr, hogy kocsmázás leszen, az esti l’art pour l’art autózást el is felejtettem. Eszköznek azonban még jó volt az ótó. Megbeszéltük Mérnök Úrral, hogy mik azok a cuccosok, amiket hetek óta ígérek neki és sosem viszem magammal, bepakoltam ezeket a csomagtartóra, majd a tetejükre elegantan rádobtam egy Monopolyt. Én igazán nem értem, miért nézett mindenki hülyének, amikor javasoltam, hogy játsszunk társasjátékot ivás közben, mikor a nevében is benne van, hogy társas. Mindenesetre a pénzek kiosztása után tíz perccel már senki sem tartotta hülye ötletnek - ekkorra már a hely berendezését alkotó ősalkoholisták is napirendre tértek felettünk - ráadásul mire befejeztük, megszűntek a barátságok is. :D Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem éltük meg a katarzist, nem sikerült végigjátszani a partit, de a csapat etalonrészege kezdett kidőlni, így abba kellett hagyni. Fuvar mindenkit haza, öncélú autózás és közben hálával telt szívvel gondoltam az mvk-ra, akinek a buszait aznapra megúsztam. :)

Jóság

<

p> Talán még Szalai Párducnál is ütősebb bloggertársunk lapja: Nesztek! :D

Rövid sci-fi

<

p> Elmentünk ebédelni Rolanddal és írtunk egy rövid tudományos fantasztikus művet. Így szól:
Elmentem a menzára és ettem egy jót.

Károly

<

p> Ma voltam fotózni. Keltem nyolckor, vállra táska és irány sétálni. Hozzájárul az, hogy a táska sajnos túra, mert nem sikerült rendes és ócsó fotóstáskát lelni debrecenben. LowePro-ra meg nincs pénzem. :( Elkeveredtem végül a Kenézi kórházig gyalog, onnan megcéloztam Csokonai síremlékét, mert ki volt táblázva, merre kell menni. Isten látja lelkem, ritka ronda sírja van szegény Mihálynak. Kattingattam egyet kettőt, és rájöttem, hogy a teljesen mechanikus gépről nem lesz annyira könnyű átszokni a teljesen elektromosan vezéreltre. Lehet, kéne venni egy Leicát, hogy legyen egy félutas megoldásom. :) No, de hogy szavam ne feledjem…
A Csokonai sírtól hazafelé egy építkezés mellett vitt az utam, aholis a legnagyobb meglepetésemre leszólított egy cigány fiatalember. Az kevésfogú úr egy konténer ablakából lógot ki, és azt akarta, hogy keressem meg Károlyt, aki biztonsági őr. A quest hallatán felcsillant a szemem, és elindultam az őrbódé felé, azzal a gondolattal, hogy ilyen hülye időben máshol nem is lehet Károlyunk. De mivel jó munkaerő, ezért nem a bódéban leltem fel, hanem előtte. Fogak tekintetében versenyezhetett a cigány sráccal, iqban pedig simán verte, alig két perc alatt sikerült tisztázni, hogy a konténerből az ürge beszélni akar vele. Mivel jól végeztem dolgomat, megkaptam a küldetés végén a tépét, ráadásul azt is megtudtam, hogy a fiatalember egészen egyszerűen arra várt, hogy valaki kiengedje a konténerből, ahová bezárta magát. Veszélyes az élet. :D