Balfaszságaim rövid krónikája

<

p> Rohanva hagytam itt Debrecent múlt alkalommal. Minden ilyen alkalomnak az a vége, hogy verem a fejem a busz ablakába, mert rájövök, hogy elfelejtettem berakni a pda-töltőt, racket, épp olvasott könyvet, tartalék aksit a digitgéphez, stb. Most “csak” a vinyó maradt az itteni gépemben.
Első folyománya: Nem tudtam megnézni a hét közben letötött filmeket. —> ideg
Második folyománya: Nem volt min elhozni a legújabb fotóimat. Pedig most hívódott elő sikerrel. Ez utóbbit annak tudom be, hogy időben figyelmeztettem a photohallos kislányt, hogy bár rajta van a color szó a dobozon, attól ez még diafilm :D
Itt jön a lelkendezés, hogy minden férfi és nő fotózzon diafilmre, mert szép, jó, színes, szagos. Ráadásképpen hatalmas élmény kivagdosni a kockákat, beszorítani kis maradék szocreál keretekbe és az egyébiránt veszettül csillogó fehér erkélyajtóra vetíteni őket. :) Attól tartok, megint beleszerettem valamibe.:) Lényeg: Normálfilmes roló lehúzva erre a hétre. Vagyis: Zárva;)