Nosztaldzsi

Réges régen még a földesben volt egy sor remek matekóra. Nem annyira az anyag miatt tetszett, nem is igazából Fodorka miatt, hanem mert az emeleti kémiszertárban voltunk, rálátással a Nagypostára. Arra a nagypostára, ami már évek óta kész van - nem is azért nosztaldzsi, mert tegnap történtek a dolgok - de akkor még építették szorgosan, húztak rá vagy két szintet. Emberek jártak furikokkal, vödrökkel, hordták a téglákat, készült a nagy mű. Milliószor érdekesebb volt a kinti világ, mint a matekóra és az egyenletrendszerek. Nem is figyelt oda senki, bárhogy rikácsolt tanárnő. Oda-odapillantottunk a táblára, írtunk pár alibi sort a füzetbe, de a fő attrakció az építkezés maradt.
Csak Vince bukott le, hogy nem az órára figyel. Ráadásul a saját hülyesége miatt. Mert hogy is lehet azt felelni arra a kérdésre, hogy mit csinál a tábla szorgos másolása helyeett, hogy “Öntik a betont.” ;)