Testvér a szenvedésben :)

Az extremetrackert nézegetve leletem rá erre a tagra, akit ünnepélyesen inzertáltam is az olvasott blogok listájába. Aztán majd meglátjuk, olyan kis emberszerű.

Kézcsókolom, nem füvezek

Ma sikerrel füvesnek nézett minket egy kellemes középorú társaság a sörkertben. Pedig csak megkínáltam a srácokat Drummal, mert csak jobb, mint a tigrisszofi. Már a másodikat sodortam, mikor rámszólt Dév, hogy igencsak végigmértek a másik asztalnál. Erre reagálva, polgárilag engedetlen módon körbeadtuk az utolsó szálat. Meg nevettünk. Bár ez utóbbit nem kellett játszani. Végülis nem sírni megyünk a kocsmába.

<

p> Apropó kocsma. Mocskos drága hely ez a sörkert, de legalább tudják, hogy a vörös fröccs szódával készül. Igen. Olyan világban élünk, ahol ez már eredmény.

Sufnyituning

Van 2.0-ás rss feedem. Szép. Meg szexi. Hadd ne mondjam, ki rugdosott el eddig a fejlesztésig. Könnyítésként: nem szép, nem szexi. :D

Még annál is készebb dizájn

<

p> Hálák és köszönetek szállanak - ehh Tishiáda - yvesnek és Tevének, mert megmagyarázták, hogy a blogdizányhoz szépérzék is kell. Én próbáltam védekezni, hogy egy alacsonyszintű junkcollector specializációs geek nem rendelkezik ilyesmivel, de meggyőztek.Kösz.

Kész dizájn

<

p> Felkerültek a Blue tg exegyüttes zeneszámai oldalra. Azért hogy letölthessétek.
Újra műkszik az archívum, bannerek. További fejlesztéseket meg senki se várjon. Jön a nagybetűs önkifejezés. :)

Gmail

<

p> Miután szétcsesztem a remekül beállított firefoxom, felraktam tíz kiló szemetet a gépre - köztük egy sp1-et - most megy a gmail. Igaz nem akkor kezdett el menni, mikor a fent leírt dolgokkal kész lettem, hanem egy órával rá. Bekaph atya.

Gyilkosság

<

p> Legyen már vér meg minden. Tartalomszolgáltatás. Szóval tegnap vittem haza Tevét, és az éccaka kellős közepén a nagy fekete semmiből vészféktávon belül elémugrott egy vállalkozó szellemű macska. Nem különösen tervezem a macskák, mint kategória, szidását, de szeretném tisztelettel megjegyezni, hogy ezek hülyék bazmeg. Fényszóró elé kisétálni pfff. Azóta elaludtam bűntudattal mert fáradt voltam, és reggel arra ébredek, hogy anyám meg a “cihológusom” lent beszélgetnek, meg tele van kölyökkel a ház. Nosza, alkalom, kihasználás - gondoltam gyorsan, és elsírtam a panaszom. Válasz: jó, vigyázz a gyerekekre, mi megyünk turkálni. És ezért tart az ember hasznos rokonokat… :)