Választási lehetőséget hagytam magamnak - “kalóz vagyok, azt csinálok, amit akarok” - vagy írok az atomháborúról, és ennek megjelenéséről különböző audiovizuális színtereken (belefutottam vagy kettőbe mostanában), vagy pedig Global Frequency-t olvasok Senát hallgatva, amíg le nem merül az aksi. Utána pedig hallgatom a Neuromancer BBC hangjátékot, míg haza nem érek.
Három visszatörölt mondat után a Földi Hullámhossz mellett döntöttem, de kifogtam egy nukleáris bombás részt. Ott voltam, ahonnan elindultam, csak plusz egy anyaggal. Akkor már minddegy. Megírom a “flekket”, ha bennem ragad, csak rosszabb.
Szóval találtam egy-két hideg-/atomháborúval kapcsolatos érdekességet. Többek közt két Dubliners nótát. Ütős darabok, mert ha valahonnan nem várnék háborús viccelődést, akkor ők azok. Igaz, a királynőnek is megmondták, hogy pogue mahone, miért pont az usának ne mondogattak volna oda. A Button Pusher a piros gomb - elnézések - Piros Gomb felett görnyedő gombnyomogató ember gondolatait közvetíti arról, mekkora poén robbangatni, a második pedig a Protect and Survive biztonsági doktrínáját figurázza ki. No de a kihullás felhőjétől, 2a kobaltnak esőjétől ments meg, Uram minket”. Ha azonban nem bízunk az Úrban, még mindig ott vannak a kormányok és a remek oktató-védőfilmek. (ócska átkötés, mi?) Mint például a Duck and Cover - újabb biztonsági direktíva, mint ki lehet találni, csak azoknak vannak ilyen borzalmas neveik, esetleg még a hadműveleteknek… Link itt. Én meg vissza globalt olvasni.
Ha már tömegpusztító fegyverek. Megvan a magyar warfare: Marót Viki