Megvolt a nagy parti. Egy fő veszteséggel - a disznó belehalt - túléltük a rendkívülblogger partit. Ismerkedtem ismerősök ismerőseivel, vágtam velük sertéscombot, forraltam bort, satöbbi. Eszméletlen jó arcok, és épp csak annyira bolondok, hogy háromfős különítményünk - Bala, Roland és én - ne lógjon ki a sorból. Ha minden igaz tavasz végén pecabuli velük. Már várom.
Na ennyit a lelkendezésről. Most jön a feketepont osztás. Magyar államvasutak ülj le, egyes. Olyan vonatra rohantunk, ami csak az elvira szerint létezik. Emiatt tipliztünk két és fél órát Nyíregyen. Stoppoltunk este kilenckor a négyes mellett (nem vettek fel), hisztiztünk, kapuccsínóztunk egy omv kútnál, majd vert seregként vissza a birodalmi outpost kinézetű állomásra, fel a későbbi vonatra és haza. Még most tizenöt perc zuhany után is érzem azt a rohadt hideget.
Na ennyit a rinyáról. Most kinyírom a négynapos alvásdeficitemet.