Álmosodni kapcsoltam csak be a netet. A “családi” filmnézés a fél banda bealvásával ért véget, csak az indie-zenész és én bírtuk kivárni, hogy Christopher Lambert végül lecsapja Kurgán fejét és elautózzon a nap Skócia felé egy bámulatosan nyolcvanas évekbeli nő oldalán. Közben játszott a queen, a dartvéderhangú gonosz végleg elpárolgott, mentek felfelé a betűk, Balázs pedig már-már ütem szerint belehorkolt a filmbe. És mindennek a végén nem vagyok álmos. Azon filózok mit lehetne leszedni (Peti javaslata: Superman), mit kéne megnézni, hogy lesz ebből mese. Utóbbi a legkeményebb kérdés.
Gülüszemű szörnyek, borostyán terminálok