A kolikában kapott minket az eső. Ellőttük az utolsó labdát a csocsóban, Roland betömte az arcába a megmaradt franciapirítós-csücsköt és már rohantunk is ki. Zuhogott, nagy langyos cseppekben áztatta az eső a két koli közti teret. És ugráltunk, rugdostuk egymásra a vizet, ugráltunk a pocsolyákban. Holnap megint be leszek rekedve, ma elégedett vagyok.
Gülüszemű szörnyek, borostyán terminálok