Az ember csak a ház elé megy le fotógép nélkül - najó valójában lemegy bevásárolni is, ha már ott van - és máris szembejön valami, ami könyörög a szerencsétlen géptelen hobbistának, hogy ugyankérlek, egy képet megérek neked. Ma egy lakodalmas régivillamos jött szembe násznéppel megrakva, csörömpölve, ahogy illik. A násznép integetett, az autósok dudáltak
de alig hallottam, mert Kovács “nyíltan vállalt jobboldaliság” Ákos Bonanzás korszakából való A Jel című slágerét üvöltettem a fülemben
a villamos pedig tisztesen elcsörömpölt a Bem tér irányába. Később a menetrendszerű násztalan villamossal persze visszaelőztük őket, újabb technika jobban gurul, de akkor már a népség-katonaság elszéledt a nagyerdő felé fényképezkedni. Mert gép náluk is volt persze. Lehet sajnálni.
én sajnállak, de tényleg.
Kamerásmobil! :p
(üssetek ;))
Foglak is ütni. A digit is csak bocsánatos bűn - igen tigr, üthetsz ;) -, a kamerás mobil viszont halálos. :D