Olvasom az indexen - a pécés operámban nincsenek még letiltva a reklámok - hogy Gerlóczy Márton új könyvvel jelentkezett. A címe: Váróterem, a szerény reklámszöveg pedig: “Itt az új kultkönyv!”. Egy pillanatig sem akarom Gerlócyz író urat bántani, mert lehet, hogy remek amit csinál - bár senki nem akarta még erőszakkal a kezembe nyomni a könyvét, pedig meg-megesik ilyesmi még a bölcsészkaron is - de az ő példáján keresztül filóztam el azon, hogy mi a bánat lehet a kult. Merthogy régen vala, hogy kultfilm a szelíd motorosok, mert leforgatták ezer éve, és még mindig azt mondja, hogy a szabad arcokat agyonverik úgyis a bunkók. (magyarugar, mocsár, meg persze egy értelmezés) És ezt remekül mondja, jó képekkel, jó színészi játékkal. Emiatt sokan szeretik, tartják nagy műnek, undzóvejter. Namost itt van ez a sincity, amit mostanság adtak ki - a képregény kint van 14 éve, nem is bántom - és arról is hallom, hogy kult lenne. Kint sem volt, már ezt írták róla. Mert filmes “fenegyerek” - ismét egy remek kategória - rendezte. A kérdés a következő: kinek kultak ezek a cuccok, továbbá a kult szó rendelkezik-e bármilyen jelentéssel azon kívül, hogy a magát alternatívnak tartó trendi embereknek akarjuk eladni ezt a terméket?
One Reply to “Kult”
Comments are closed.
Ezen a reklámon én is felhördültem (az Explorer 5.5-ön nem lehet letiltani szinte semmit értelmeset, pedig én úgy tiltanék…), csak nekem nincs blogom, hogy közkiccsé tegyem a véleményemet: manapság már minden szónak (jelzőnek) csak két jelentése lehet, 1. “jó, vedd meg”, 2. “nem jó, ne vedd meg”. Figyeld meg, lassan minden jó kis szavunk be fog állni ebbe a sorba. Sajnos most nem tudom frappáns példák sorával lezárni a mondandómat, de képzeld hozzá :)