Kisebb koromban Clannadet szerettem volna hallgatni, mert a Rúna magazin, ami akkoriban még kőkeményen formálta az ízlésemet, ajánlotta meleg szavakkal. Persze mire odaértem, hogy leszedjek eszméletlen menyiségű - a vágyakozás idejében a rendszervinyóm nem volt akkora - Clannadet, addigra jól megváltoztam, felnőttem, ráadásképpen összeismerkedtem Főnökkel, aki a kezembe adta életem első Altan cédéjét. Nagyon rövidre fogva: a Clannad mindenféle hatás nélkül elmúlt, hirtelen azt se tudom megmondani, kiírtam-e vagy töröltem.
Viszont időközben tudomást szereztem arról, hogy az ős-clannados Pol Brennan - akinek Enya a kishúga, de ezt nagyon elnézzük neki - kiadott egy érdekes albumot Guo Yue és Joji Hirota urakkal. Rögtön ez lett a vágyak tárgya, annál is inkább, mert nem volt fent egyetlen filemegosztón se. Az Amazonon persze ott incselkedett, de sehol közelebb. Tegnap viszont teljesen véletlen ráleltem. Bármilyen hülyén néz ki leírva ír-kínai-japán népi chillout. Tiszta szívvel ajánlható, ajándékozható -felföldi tehén mellé ;)- hallgatható. Csak az a baj, hogy 1992 óta összesen egy Trisan lemez jelent meg.
Gülüszemű szörnyek, borostyán terminálok