Fél tizenkettő körül szakadt le a net. Háromnegyedig adtam időt a trógereknek, hogy helyrerakják és folytatódjon a letöltésem, de persze nem szerelődött meg. Még ennél is pontosabban, a konfig alatt elérhetetlenné vált a kábelmodem, villogott bánatosan, mint egy meg nem értett műhold. Telefonra fel kiáltással bebillentyűztem a cselló ügyfélszolg számát, ami sajnos a kései órákra való tekintettel gép hangot - kérjük üsse be tízjegyű ügyfélkódját - és egy a Bartók rádióval kötött barter üzlet révén komolyzenét sugárzott. Igaz ez utóbbit gyakran szakította meg szörcsögés és susogás, ami arra enged következtetni, hogy az üf éjszakai műszakját pigmeus és/vagy alien rádiósokkal próbálják kitölteni. Sikertelenül.
Most bezzeg reggel van, aludtam egy jót a Cechomor összes műveit hallgatva, felkeltem arra, hogy végre emberszerűen villog a modemem, továbbá hihetetlenül szemét hideg van. Persze a teraszon berendezett vackommal egyetemben ázott szarrá az ágyneműm. A mai is egy olyan napnak indul, amire felesleges volt felkelni.