Postfix geekülés

Pár hete volt a del.ici.us - továbbiakban dilisösz - feedemben egy link arról, hogyan lehet bekapcsolni az OsX-be integrált

Ha nem mezítlábas blogger lennék, hanem tisztességes it újságíró, akkor a fenti sor úgy nézne ki, hogy: a párduc bőre alatt meglapuló postfix smtp szervert.

smtp szervert. Aztán egy idő után elővett a kisebbfajta aggodalom, hogy mi lesz ha felnyomják a postfixemet - nem vagyok paranoid, de az egyik listataggal megetették már, és nem jó, ha spambot lesz az ember gépe - és árasztom világba a pénisznövelő emileket. Ez ellen nem olyan brutálisan nehéz tenni, le kell állítani a szolgáltatást a sudo postfix stop paranccsal. Persze ehhez kell terminál, miegymás, ezért a délutánom egy részét azzal töltöttem, hogy írjak rá szkriptet, mert így mulat a magyar úr. Sikerült is megakadni a háromsoros szkripttel, az istennek nem vette be a terminál a jelszót a sudóhoz, ha meg kézzel kell megadni, akkor ugyanott vagyok, mintha csinálom az egészet kézzel. A végső megoldást egy külföldi fórum adta, kedélyesen megnyugtatva, hogy alapjaiban rontottam el az egészet.

A problémára aktualizált start szkript pedig így néz ki:

try do shell script "sudo postfix start" password "jelszó" with administrator privileges on error errormsg display dialog errormsg end try activate me display dialog "Kész"

Persze ugyanez a stop szkript is, csak a parancs más.

update: Persze a jelszó helyén egy óráig az adminjelszavam szerepelt. Ennyit rólam. :)

CategoriesUncategorized

3 Replies to “Postfix geekülés”

  1. display dialog errormsg

    EZ ugye nem maga a script? Az Epölnek már ezt is el kell szúrnia? Hol egy dollárjel, egy pontosvessző?!

  2. Ez maga a script. Mikor lefordítja a cuccot futtathatóvá, akkor azért kerülnek bele dolgok, de nekem ennyit kellett megírni. A lezárásról meg annyit, hogy az enter is egy karakter. :) Különben olyan érzés, mintha pidgin angolul programoznád a géped.

  3. Az enter alkalmatlan a sorzárásra. Nem Wördben vagyunk, vaze. ;) A (régi) VisualBasicben is az enterezés miatt volt mindig olyan gányolás-érzésem.

Comments are closed.