Hogyan ne

Megnéztem tegnap az új Potter filmet. Ez persze nem hír, hideg van esténként, hájpolák mindenhol, előbb-utóbb úgyis megnézi mindenki a gyerekével/családjával/kedvesével/kutyájával/satöbbi. A filmről írt kritikákról viszont érdemes ejteni pár szólt. Aljas kötekedés következik.

Az index, az origó, az sg.hu (szórakozás mindenek előtt) és egy blogteres blogger kritikáját olvastam el, mert csak a film fogadtatása érdekelt, akkor még nem gondoltam, hogy a kritikáról írni kellene/lehetne.

Arról meg még a film végezte előtt lebeszéltem magamat, hogy kritikát-ismertetőt-sirámot postoljak róla, nézze csak meg mindenki, ne csak én szenvedjek. :)

Viszont voltak olyan mondatok, aminek olvastán néztem ki bután a fejemből, hogy vajon az író komolya gondolja, amit leírt, vagy nem ugyanazt a filmet láttuk.

“A film végén többfelől is hallottam, hogy nem tetszett a film szerintem csak nem értették, és nem tudták értékelni a finom részleteket.” (Szpeti)

“Persze a versenyek mellett a cseperedő ifjú és barátai a tiniélet szépségeibe (szerelem, varázslás, partidrogok) is belevetik magukat.” (sg.hu)

“Még akkor is, ha kénytelen kelletlen a film közepén el kellett irányítani az eseményeket egy közepes tinivígjáték irányába, ami bár valahol feldobja a filmet hisz fújhat a néző is egyet a szereplőkkel, azonban ezek a részek erősen rávilágítanak arra, hogy az írónő ha nem fantáziáról van szó, akkor csak nagyon tipikus közhelyekben tud gondolkodni.” (sg.hu)

A nyelvi bravúrokon felül emelkedve érdemes még azt megemlíteni, hogy minél több kritikát olvasunk el, annál bizonytalanabb lesz, ki nyújtott értékelhető színészi teljesítményt a filmben. A mindenki tökéletes volt véleménytől az összes főszereplő gyenge volt, de nem ezért szeretjük őket, hanem mert aranyos gyerekek ítéletig mindennel lehet találkozni.