Month: January 2005

Egyszer nekifutásból leszokok a naivitásról és megtanulom, hogy a majd keressük egymást, majd írok emailt, majd este beszélünk, majd eljövünk az utolsó busszal, stb mondatok esetében a majd a ‘teljesen valószínűtlen, hogy’ félmondot helyettesíti.
Addig is majd lefekszem időben, majd visszaviszem a könyvtári tartozásaimat és majd nem leszek tróger.

Miért szavaznának ők ismét az SZDSZ-re 2006-ban? Miért szavaznának egy pár százalékos, alig esélyes pártra, amikor ott bőgeti mellette a motort az új, overclockolt processzorral szerelt szocialista luxuscsatahajó?
(Tótawé, Index)

Na most akkor mi van? Tehát az mszpben nem cseréltek procit? Gyurcsány tulajdonképpen azonos a szépemlékű Medgyessyvel, csak túlhúzták. Fogták Pétert, megtoltáka a front side buszt, küldtek rá plusz feszültséget és raktak rá egy nagyobb rézmagos hűtőt. Ebből lett Ferencünk. Viszont úgy tűnik az új hűtő valami hangos darab lehet, ha már bőg a motor. Vagyis bőgeti valaki. Ha a mondat alanya, akkor bizony a csatahajó. Amiben túl van húzva a processzor, és vörös szőnyeg borítja a déli hidat, mert luxus.
Van úgy, hogy a melós betol egy-két vegyest munka előtt. Vajon az újságíró is csinál ilyet?

Hogy miért akarom, hogy a nyelvészeti intézet és az egész világ… namindegy öncenzúra. Ha depressziós goth lennék, akkor meg öncezúra. Most hogy elvágtak mondattanból - magam sem csodálkozom rajta, nehéz gyerekfejnyi mandulával és enyhe hőemelkedéssel a célra koncentrálni - zárványnak érzem magam. Jövő félévben újra vizsga ugyanebből, most még egy kis szociológia, kánon speckoll, és közben folyamatosan azon gondolkodom, miért nem lettem a halászok detektíve. Jönnének olyan panaszokkal, hogy ‘Hé, Kelt, valaki kiszakította a hálóm.’ meg ‘Hé, Kelt, valami görény ellopta a kukacaimat.’ és jó lenne. Pakolnék téglát, lapátolnék kohósalakot, lehetnék gyors- és gépkocsirakodó…
Hivatkozások innen-onnan

“(…)mert a normális embert nagyjából az érdekli, hogy tényleg levarrta-e Majka azt a leguánarcú, szétkollagénezett muffot, aki hetek óta vigyorog a Blikk címlapján, vagy kamu az egész.”
(U.P. - Makro és kollagén, Index)

A Plastikon találtam a linket az mno újabb remek cikkére, ami a változatosság kedvéért a blogolásról szólt. Blogról újságot írni mindig jó, mert ugye fiatalos, meg internetes, meg aptudét és ráadásul trendi is. (Na ilyet még egyszer le nem írok, de most jól esett.)
Abszolváltam a cikket - közepesen gyenge - majd szemrevételeztem a felhasznált forrásokat.Ott a hwsw, ittk.hu, e-média (elcseszett linkkel) és végül egytemünk szennylapja, az egyetemi élet. Rémlett, hogy volt közepesen informatív blogos írás az EÉben, kigugliztam és…

…és itt jön mai játékunk. Találja meg Ön a két szövegben a hasonlóságokat.

“Mégis mi a fenét írnak a blogokra, miért érdekelne ez engem, kérdezheti joggal az olvasó. Válasz nincs. A skála széles, van, aki leírja, hogy pacalt reggelizett, van, aki csak a szexuális kalandjairól postol, vannak egész filozofikus kíberkalózok, mások bőrébe bújt görbe tükröt tartó revizorok. Persze olvashatná a magyar inkább Tolsztoj naplóját, de ő már halott, akkor meg Konrád György friss önéletrajziját, ám ő meg nem megy el Dj Format bulira. Egyrészt baromi jó olyanok életét olvasni, akik akár a barátaink is lehetnének, másrészt függő lesz hamar az ember, naponta csekkolja le az övéit, továbbá hol adatik meg egy férfiembernek, hogy megismerje egy női lélek bonyolultságát olyan őszinte valójában, mint teheti azt például Suematra blogjából?!”
(Egyetemi Élet, 58. szám, 2003. október 14 - november 1.)

“Suematra honlapja azzal nyit, hogy „ízlésről pediglen nem vitatkozunk”, de a lány lelkének bonyolultságából annyit megtudhattunk, hogy szociológiatörténet tanára a szóbeli vizsgán előtte ült, „és genyózott”. A skála széles: van, aki leírja, hogy pacalt reggelizett, van, aki csak szexuális kalandjairól ír, vannak egészen filozofikus kíberkalózok, és mások bőrébe bújt görbe tükröt tartó revizorok. Az Index-közelinek tartott technocol. hu-n találtunk viszont Magyar Hasis Antologiát, és Best of Pannonrádió csokrot is.”
(Magyar Nemzet Online, 2005. január 22. 7:09)

Kommunikáltam ma az unokaöcsémmel. Mivel ő pár hónappal múlt nyolc éves - ergó komoly fiatalember - nekem meg nyakamon lassan a 22, teljesen világos hogy csak két téma állt nyitva előttünk. Úriember lévén nem kérdezett a nőkről, maradt tehát kis világunk technikai fejlődése.
- Ez mi? - kérdezte a polcról felemelve kőkori telefonomat.
- A telefonom - vágtam rá a kézenfekvő választ.
- Te Ádám, ez olyan öreg, hogy szerintem játék sincs rajta. -zárta le az eszmecserét.

Kedden vizsga, ehhez képest ma nulla hatékonyságon működök. Megfázás, valami betegség, koldrex és neócitrán bevitel ezerrel. Undor az elkövetkező pár héttől. Alakzatban húznak el a ház felett a bojtos harcilófaszok.
Ennyi elég egy rinyaposthoz? O_o