Reflexió

Sajnálni a világot, múltat-jelent-jövőt csak félrészegen lehet igazán. Most nagyon megy, kéne fél abortusz, hogy ez elmúljon.

Reanimáció

Csak hogy meglegyen már a harmadik re is. Meg egyébként is, ha az ember félmásnappal - mégis mi követi a félrészegséget - kimászik az ágyából, eljut a hűtőig (2 egység tonik beszerzése) és a palackkal bepusztul a gépe elé, azt hogy lehet még nevezni?

És persze ilyenkor teljesen meglepő, ha a éjszaka folyamán letöltődött filmben felfedezed azt a jazz songot, amit már a cloneshit podcasban sem tudtál hova tenni. Ladies and gentleman, megtaláltam honnan ismerős a Putting on the Ritz.

Panaszos száj

Megvan, itt van, a mienk a nagy könyv százas listája. Most majd megint lehet szavazni, fórumozni és örömködni, hogy teszünk valamit a kultúráért. Azért a kultúráért, ami képes volt tévéreklámos, óriásplakátos, internetes kampány után összeállítani egy listát, amin az aktuális irodalmi divatok és az általános iskolai kötelezők szerepelnek. Persze van egy két tagadhatatlan találat is a listán, de ezt gyorsan ellensúlyozza a listán szereplő három Hemingway vagy a második helyen tenyésző Pál utcai fiúk. Szóval atomot nekünk. Engem meg lehet kövezni a kommentboxban. Kicsi lapos jobb kézre, nagy éles balfelé.

Hazafiak

  • Figyeljetek, nem tudjátok miért tiltott megosztás az Argó c. film? - tettem fel az ártatlan kérdést.
  • Mert magyar. - hangzott az első válasz
  • Meg mert szar. - kontrázott rá egy user.

Így történt, hogy leszedtem minden a dc++ összes megnyilvánulását a gépemről.

Eredendő bűn

Vannak csecsemők, akik Kick me! felirattal a homlokukon születnek meg. Ott virít feketén és boldan a felszólítás, ne tessék kímélni, szenvedni jöttem a világra. Az index féle Tékozló Homár egy ilyen csecsemő. Még alig sírt fel, máris látszott, hogy egy alkoholgőzös hajnalon fogant. Szinte látjuk lelki szemeinkkel, ahogy a szingli index gyors kielégülést keresve a kanapéra dönti a magáról mit sem tudó - és másnap kiadós fejfájással emlékek nélkül ébredő - matulát. A kilenc hónap eltelt, a gyerek köztünk van, neveletlenül, mindkét “szülője” rossz tulajdonságait örökölve mosolyog a monitorunkon. Csak azt nem tudom ki örül neki.

Az én hitem

Tele van a blogoszféra a pápaválasztással. Voltak postok a tisztességes véleménynyilvánítás keretén belül és voltak írások, amik elszálltak az ötlettelen önégetés irányába. Burn baby burn, ahogy a jobb sorsra érdemes Szilágyi Domokos is megírta. És ha már mindenki túl van ezen, én sem tudom megállni, hogy ne borítsam magamra a benzineslavórt. Mert katolikus vagyok, igaz hogy a meghasonlott fajtából, aki nem tudja, hogy görög-é vagy római. Ráadásul, bár tudom, hogy II. János Pálhoz mérhető pápát nem találnak egyhamar, én hiszek abban, hogy XVI. Benedek rosszakarat nélkül fog regnálni. És ennek a hitnek a birtokában nem zavar annyira, hogy Róma malmai lassan őrölnek, hogy a progresszió, amire különben szüksége van a római katolikus egyháznak, lelassul, és hogy netpalánták mocskolódnak folyamatosan a régmúlton. Ite missa est, alt-f4, alma-q.