Month: October 2005

A szabad kultúra blog összefoglalta ma az SLP sztorit, amiről annó én is írtam egyszer-kétszer. Csak a történet vége maradt le. A pletykák szerint torrentként működik, és a hozzáféréshez egy könyvet kell korrektúrázni. Tiszta szabadkőműves páholy.

Az összes tanárszakos órán előkerül, hogy mennyire eszméletlenül fontos a motiváció. Úgy döntöttem kipróbálom a gyakorlatban. Ha sikerül megvalósítani a nap során az interíróasztal költözést, kipróbálom ezt a receptet.

Helyzetjelentés (este nyolc): A gép (HP Photosmart 318) szétszedése nem volt nagy kunszt, csak egyszer állt egy órát a munka egy olyan csavar miatt, ami valahol fogta a vázat és nem voltam képes megtalálni (hasonló típussal játszóknak: status lcd mögött mélyen a vázban). Az infra filter ragasztva van a ccd felé, legcélszerűbb szikével aláfeszíteni kicsit és lejön, ahogy illik. A csere filter a korábban használt szikével pillanatok alatt legyártható nem exponált előhívott filmből (tipikusan filmtekercs vége). És most itt állok, mert nincs ragasztó, amivel rögzíthetném az új filtert. Folyt. köv.

Míg én csak kiméltatlankodtam magam a korsó szó körül tapasztalható félreértések miatt, Neuromancer barátom összeállított egy komplett szabályzatot kocsmárosok és csaposok számára. Igaz még a pohár sör definiálása, és a pikoló körüli kérdések (ti. régivágású úriembereken és kispénzű alkoholistákon túl fogyaszt-e valaki pikolót) nincsenek tisztázva. Várom a második részt.

“Ha korlátozások nélkül szeretnéd használni a TeszVesz szolgáltatásait, akkor ha jelzed ezt nekünk, a regisztrációkor megadott lakcímedre kapsz tőlünk egy levelet, amelyben találsz egy aktiváló kódot. A levélben szerepel egy webcím, ahol a kódot meg kell adnod. A kód megadása után korlátozások nélkül használhatod a TeszVesz szolgáltatásait.”

Kár, hogy egy kis régimódi papírmunka nincs hozzá társítva. Bájos lenne regisztrációs feltételnek megadni, hogy a user utazzon fel Pestre és saját kezűleg írja alá a reget, majd kilenc tanú ellenjegyezze piros tintával. ;)

Úgy tűnik a Hiller-effektus az élet egyéb területeire is átgyűrűzött. Nyolc napja bizonytalanná vált a megemlékezés szó jelentése, Hiller pártelnök úr válaszát azóta is várom, ma pedig a korsó, mint űrmérték zavarodott össze.

Szancsóval és jegyesével - gyönyörű szó, nem is tudtam kihagyni - próbáltam sörhöz jutni a Sárga Sörház becenevű helyen, de nyelvi problémáim akadtak a csapossal. A következő beszélgetés zajlott le:

• Egy pohár barnasört kérek.
• Milyet?
• Milyen van?
• Leffe és Staropramen.
• Jó, akkor egy pohár Staroprament kérek.
• És még?
• Két korsó barnasört, Staroprament.
• Staropramenből nincs korsó.
• Akkor Leffét.

Ez után kaptam egy üveg Starót egy háromdecis pohárral és két 0,33-mas pohár Leffét. A kérdés magát teszi fel: mekkora egy korsó?

Mikor pár hónapja beállítottam szerelmesen szorongatva három-négy méter fekete-piros csíkos hegymászóhevedert, még mindenki hülyének nézett. Volt is okuk, indoklásnak tényleg csekély a ‘mert szép’ formula. Na de ma bebizonyítottam, hogy minden hevedernek van eleve elrendelt dolga. Úgyhogy miután kimeszeltük a nappalit (instant buli, ajánlom mindenkinek), szétszedtem nagy, hatalmas elméretezett íróasztalomat

íróasztal témában anyám korábban megjegyezte, hogy “készen van-e a koporsód Dobó István?”, na ezzel mindent elmondtunk az aszalról.

és darabonként, a fentebb elmegetett gyönyörű heveder segítségével leengedtem az erkélyemből. Most van helyette kis asztal, légköbméter, az ágyon díszlet egy szabadon választott cyberpunk történethez és rém nagy elégedettség. Gépház ki.

Lincselő tömegből áll-e a blogoszféra, és rosszul dizájnolt-e a BW-féle Blogspotting, ez volt a mai (tegnapi) nap két nagy kérdése. Szerintem mindkettő rendkívül tanulságosn folytatódott.

A BusinessWeek színeiben működő Blogspotting reggel azzal lepte meg olvasóit, hogy leközölt egy olvasói levelet, ami a blog sablonját kritizálja, majd megkérdezte, ugye mégsem vagyunk ennyire csúnyák. Az olvasói válaszok hatására késő délután megjelent egy másik post is. Zanzásítva azt tartalmazta: ha tényleg csúnyák vagyunk, hogy lehetne a BW keretein belül ezen segíteni? Akinek van ötlete, mehet kommentelni. A Blogspotting szerzőpárosa biztos meghallgatja.

• Blogspotting - Blog layout: Are we that ugly?
• Blogspotting - On Questions of Design

A másik érdekesség a Forbes magazin blog ellenes a blogoszféra árnyoldalairól szóló vezércikke volt. A cikkíró David Lyons felemlegeti azokat az eseteket, amikor a bloggerek ok nélkül (vagy okkal, a példák közt szerepelnek a legendás Kryptonite lakatok is) darabokra cincáltak egy terméket/szolgáltatást. Rámutat arra, hogy voltak már olyan támadások, ami mögött konkurrens cégek álltak. A cikknek persze nekiesett a fél blogoszféra ahogy illik, a memeorandumon már öles lista van az írásra hivatkozó (és többnyire azt ledorongoló) bejegyzésekből. A történet legjobb áttekintését talán Nick Carr adja, aki nemcsak az eredeti írásra reflektál, hanem a bloggerek első dühükben írt bejegyzéseire is.

• Forbes.com - Attack of the Blogs (print nézet)
• Blogspotting - Blog Backslash Is Officially On
• tech.memeorandum - a felhördülés
• Nick Carr’s Roughtype - Pot. Kettle. Black.

Mert zárójelnek lennie kell: A Forbes cikk kapcsán azért felrémlett a múltkori feszülő melles eset a homáron.