A másik meg üveg, hogy az ezer éves eltorzított szólást felelevenítsem. Olvasom az origón - akik különben pár anyagukat (pl. Techbázis) mával kezdődően CC alatt teszik elérhetővé, amiért jár a pacsi meg a sör -, hogy az SZDSZ bizony kiáll a fájlcsere mellett. Ami alapvetően jó, támogatható, nagyon modern lépés.
Zárójel: a miértekről röviden ír a cikk is, nem tartják jó ötletnek, hogy a felhasználók nagy többségét kriminalizálja a jelenlegi szabályozás. Ugyanez hosszabban és példákkal megtámogatva pedig olvasható Lessig Szabad Kultúra című könyvében, ami ingyenesen letölthető/olvasható itt, illetve megvehető a könyvesboltokban.
És igen, ez ebben a formában reklám_helye volt, viszont a könyv van annyira jó, hogy akár egy ajánlót is megérdemelne.
Az egyetlen gondom az SZDSZ mostani bejelentésével, hogy a magyar internetező ifjúság nagy kedvence, Kovács Kálmán tette meg. Az a Kovács Kálmán, aki folyamatosan küzd az internetdíjak csökkentéséért. Aki pingpongmeccset vívott az sg.hu újságírójával annak kérdésében, kire is tartoznak a sulinet ügyei.
A meccs végeredménye: az OM-re tartozik a Sulinet. De ha már linkelem a vonatkozó interjút, akkor nem tudom nem megemlíteni, hogy az egyeurós notebookra vonatkozó kérdések és számadatok is furcsák. És akkor még jóindulatú voltam.
Szóval tényleg nem tudom, sírjak-e vagy nevessek. Mert Kovács Kálmán szeretete is olyannak tűnik, mint Piszkos Fredé, azzal pedig nem biztos, hogy jól jár a p2p közösség és a CC.
Gülüszemű szörnyek, borostyán terminálok