A 2.0-s lendület többnyire arra jó, hogy egy-egy lelkesebb rant elolvasása után kaporszakállú őskonzervatívnak érezhetem magam. Legutoljára ezt Jeff Jarvis “The book is dead. Long live the book.” postja után éreztem, ahová Nick Carr, a nagy lehúzóművész, kritikájától jutottam el.
Jarvis temeti a könyvet fizikai objektumként. Hiányolja a szerző-olvasó kétirányú kapcsolatát, az update és a javítás lehetőségét és persze a linkelhetőséget, megoszthatóságot, a közvetlen elérhető vitákat. Csupa olyasmit, amiről a Lelkesedés 2.0 előtt senki sem álmodott, most viszont jó ötletnek tűnik panaszkodni miatta. Amit nem vesz figyelembe, hogy a szerzőtől teljesen függetlenül a szövegek kapcsolatba kerülnek egymással. Arról sincs szó, hogy updatelés helyett új értelmezések keletkeznek, keletkezhetnek. (Kedvenc példa a Játékmester értelmezési lehetőségeinek kibővülte 9/11 után.) És persze az is kimarad, hogy a linkelés zavarja a befogadást, mert pont olyan figyelemelvonást teremt, ami elől munka közben menekülünk.
A posthoz érkezett kommentek miatt mindenképpen érdemes továbbkattintani. A kedvesolvasó egyrészt elkezdi szétszedni Jarvis érvelését, többnyire a szokott ellenérvekkel (sérüléstűrő ebookreader hiánya, kényelmes képernyő igénye, könyvhöz nem kell spéci reader, stb), másrészt pontosítja is a leírtakat azzal, hogy külön beszélnek a fiction és a non-fiction könyvekről. Nagyon jó vitává válik, érdemes belenézni.
(A szerző még mindig hajlandó lenne ölni egy pdf formátumú helyesírási szótárért, és már nem fér a könyvespolcoktól.)
Na, azért gyilkolászni még nem kell. :) Nézzél el ide: http://mek.oszk.hu/01500/01547/index.phtml
Köszi, mhsz-em van, pont innen. A szótár hiányzik, ami egy kicsit komolyabb szószedettel van ellátva, de ezt csak a Scriptum adta ki windows only módon.
van, amit neten olvasok, könyvben nem érdekelne - ilyen a blog is. szépirodalmat azt hiszem egyszer próbáltam neten, de nem ment. egyrészt elkalandoztam - mail jön, letöltés befejezôdik, oldal nem tölt, szóval sok technikai baj - másrészt perverz dolog még az irodalmat is gépen olvasni.
anno mikor még dos üzemû gépek voltak csak és én meg nem voltam nagy számtech guru (most se, na), akkor kitaláltam, hogy kéne olyan cuccot csinálni, ami két tenyérnyi, becsukható, mint eegy könyv, a két oldala kijelzô, ami a kvarcórához hasonló (akkor az volt, na), és egy-egy gomb van a hüvelykujjadnál, azzal lapozod a tartalmat elôre és hátra, van egy floppy cucc, amibe betöltöd az adatot és így olvasol könyvet, persze elemes, és így viheted az ágyba.
de azóta rájöttem, hogy a baj az még, hogy a szemnek természetesebb és kímélôbb is, ha a fény nem direkt jut bele, hanem visszaverôdve, ahogy az a világban természetes körülmények között van. és ahogy a könyv lapjairól is.
Azért lehet azon a pda-n fényerősséget is állítani. Emellett nem kis előny, hogy rossz látási viszonyok között is tudsz olvasni. Én pl. ma már jóval több könyvet olvasok elektronikusan, mint papíralapon. Amíg az ember el nem kezdi, nem is gondolja, mennyire praktikus és mennyire megszokható.
zsoltu: Gépen lehet, ha kell, csak tényleg ki kell ölni minden zavaró tényezőt, mert sokkal több minden vonhatja el a figyelmedet. Más kérdés, hogy ha egy mű máshol nem szerezhető meg, akkor még a digitális szövegnek is örül az ember.
Viszont a digitális szövegek kiadása - a könyv kihalása nélkül :) - hasznos volna, mert lusta vagyok idézeteket begépelni, mikor írok. Ilyenkor jó az a pár giga ebook, amit összegyűjtöttem.
JoeP: Volt pda-m, egy kis Jornada 568-as, amin annó olvastam is könyvet. Az volt a gond ezzel a modellel, hogy az akkuja maximum négy órát bírt, a gép maga pedig marhára sérülékeny volt. Azóta is nézem a palmokat (egy kis Zire is elég lenne), de még mindig nem elég olcsók ahhoz, hogy elterjedjenek.
Egyébként a kommentelőkkel értek egyet. Fiction-t nem szívesen olvasok gépen, kényelmesebb egy kötettel kifeküdni a teraszra, elővenni a zsebemből és olvasni a buszon, stb. A szakkönyvek esetében viszont az O’Reilly féle Safari bookshelt maga a megvalósult jövő.
OFF: Pusztán elméleti kérdés, hogy a folyamatosan updatelődő tudás - á wikipedia - mennyire szünteti meg a hivatkozhatóságot. A WP ilyen szemszögből már kicsit Schrödinger macskája probléma. Amíg meg nem nézed, ugyanaz a szócikk, amit korábban olvastál. ;)
a. Ha már úgyis érettségi volt: “A szerző nem értelmezheti a saját művét, hiszen épp azért írt regényt, hogy az maga gerjessze az értelmezéseket. […] Az írónak meg kellene halnia, miután szövegét megírta. Hogy ne zavarja őt, amint az járja a maga útját.” - Eco
b. Telefonról olvasok, mert kicsi, világít és nem merül le olyan gyorsan. Vessetek meg. :D
szakkönyvben igazad van. ott áldás a hiperlink. irodalmat nem megy, biztos öreg vagyok.
ami a szemet illeti és a fényerőt, azt javaslom mindenkinek (picit más téma), hogy vegyen tft-t, és hogy egyszer az életében a használat első napjaiban kalibráltasssa be. érdemes. ugyanis az apple hd cinema például marhára jó, hogy tud soksoksok kandella fényt, de elég annak a negyede-fele is. sőt. javasolt, mert a szem érzékeny műszer, könnyű elrontani.
ami a kézi micsodákat illeti: van már olyan, amit én kiötöltem, azaz kéttenyérnyi, összehajtható félbe, két kijelzős izé? megnézném.
Ami a szemet illeti, csak az ibook tft-jét használom, lévén cipelős gép, az meg sokminden, de nem túl erős fényű. Ha egyszer eljutok egy nyugodt dekstop konfigurációig, megfogadom a tanácsot.
Kézi micsodák vannak, most éppen az e-ink / elektromos papír technológiáktól várják a világ megváltását. Vonatkozó linkek errefelé: http://en.wikipedia.org/wiki/Librie http://en.wikipedia.org/wiki/Electronic_paper http://www.eink.com/
Az E Inken lévő gép már egészen pofásan néz ki.
tudni kell valamit erről a jeff jarvisról? mértékadó szerző? híres ember? győzike? mert a postja szerintem vastag marhaság.
és a Carr-cikk is! a web az, ahová a kultúra meghalni jár. elképesztő. vagy én nem értek valamit.
Jarvis írása nekem is durva túlzásnak tűnt. Egyébként amerikai újságíró a fickó, ha A listásnak azt vesszük, akit szemléz a techmeme, akkor A listás. Van Wikipedia lapja, ami nagyrészt a blogján található about-ból merít. Szóval valaki. :)
Carr ugyanannyira elragadtatta magát, mint Jarvis, ezzel az utolsó mondattal. Viszont a Kelly-féle új könyvpiac, amit Updike idéz, kialakulásával szembeni fenntartásai tetszettek.
Biztos én is az oldschool banda tagja vagyok, de én egy 3 oldalnál hosszabb pdf-et már szeretek kinyomtatni. Az olvasás nekem papiron megy igazán. Közben játszom a tollal, ceruzával, belefirkálok, odaírogatok, stb.
Regényeket olvasgattam ebook formátumban palmon anno, de nem volt pihentető, szórakoztató. Kis betűk, vibráló kijelző, stb. Próbálkoztam az audiobookkal is, de az se jött be. Maradtak a régimódi papírkönyvek. :-) Azokat szeretem, bár az utóbbi időben erősen visszaesett az olvasott könyvek száma.
na. az a sony reader az olyan majdnem, bár ez is túl bonyolult. és csak egy oldalas. de amúgy olyan, mint amit álmodtam vagy úgy 10-15 éve köbö.
Kobak: És mellé jegyzetfüzetek, pizzarendelés lap hátlapok, elszórt txt-k. :) Még ha arra lenne megoldás, hogy a tördelt szöveget egyszerűen tudjam áttördelni. Ezért olvasom most gépen a True Names-t.
http://www.versiontracker.com/dyn/moreinfo/macosx/20596 ez a tofu cuccc ez valami olyasmi, hogy betolod rá a file-t, és hasáborra szedi neked, hogy jól olvashasd. ez kell?
Ismerem - a Namely kapcsán találkoztam vele annó. Teljesen jó, csak a True Names-ben van pár illusztráció is, annak meg nem barátja. Viszont egyébként használom.