Blog, blogol, blogger

Azt írja BéDéKá egy postjának lábjegyzetében:

Az általánosan elterjedt, két g-vel (valószínűleg helytelenül) írt bloggerek helyett mostantól következetesen egy g-vel (szerintem helyesen) írom a blogert, és mint idegen eredetű, vegyes hangrendű szót, mély magánhangzós toldalékokkal látom el. Vagyis: blogerok, blogernak, blogerhoz… Ez egyben nyelvi kísérlet ennek a szóalaknak az elterjesztésére.

Tudván, hogy a helyesírás mégiscsak közmegegyezés - esetenként még az se - nem mondom, hogy a fenti okfejtés helytelen. Van viszont egy másik magyarázati lehetősége a blog- paradigma ‘olyan amilyenségének’.

A fenti okfejtés abból indul ki, hogy a blog jelenség feltűntekor a nyelv átvette a blog szót és ezt képzi tovább a maga eszközeivel. A nekem szimpatikusabb magyarázat szerint a nyelvhasználók átvették/magyarították a bloggal, blogolással kapcsolatos teljes szókincset. Ez magyarázza azt is, hogy a komment általában miért nem megjegyzés, vagy a poszt miért nem bejegyzés.

Innen pedig egyszerű az út. Az átvett blog szót toldalékolja a nyelvhasználó, mert magáénak érzi: lesz blogot, bloggal, bloghoz. És ugyanígy toldalékolja a blogger (blogot író személy) szót is, aminek következtében lesz bloggerhez, bloggernek, bloggerek.

A szabály szerint az idegen eredetű vegyes hangrendű szavak általában az utolsó szótag szótag magánhangzója szerint illeszkednek, de az utolsó szótag e-je még ezt is bizonytalanná teszi. (ld. fotelban/fotelben) Ugyanez sokkal elegánsabban: nincs rá rendes szabály.

Hogy legyen végszó is: azt’ majd a nyelvhasználók eldönti, ez így szokott működni.

12 Replies to “Blog, blogol, blogger”

  1. Hát köszi szépen! Az az igazság, hogy én magam sem biztos, hogy egyetértek magammal. A két g-t különben mivel magyarázod?

  2. Nincs mit, nehéz ellenállni az ilyennek. Simán az átvétellel. Az angol -er képző hajlamos kettőzni a mássalhangzót. Most hogy kerestem példákat úgy tűnik, hogy az egyszótagú, mássalhangzóra végződő (szűkítve CVC, CCVC) szavak esetében működik így. Pl: runner, cutter, gutter, better/or (az aki tétet tesz).

  3. nem sikerült megértenem, hogy honnan, milyen gondolatmenet szerint jött az egy g-s változat.

    web log, blog (noun) a shared on-line journal where people can post diary entries about their personal experiences and hobbies […]

    blog (verb) read, write, or edit a shared on-line journal

    blogger (noun) a person who keeps and updates a blog

    hogyan csökkenne egy darabbal a g-k száma az átvett blogger főnévben?

  4. Úgy csökkenhetne, hogy a magyar csak a blog (noun és verb) szavakat venné át, és ahhoz képzné valami *-er képzővel a blogert. Esetleg még a hosszú g rövidülhetne (más kérdés, hogy a bloggert kényelmesebb szótagolni, mint a blogert :) ), ahogy az nem történt meg a rap - rapper esetében sem. Nekem se veszi be a nyelvérzékem.

  5. ez átsuhant a fejemen, de elvetettem, mivel a magyarban mintha nem lenne -er képző. bár … bakker, bakter, hmm : ))

  6. A *-ter képzőt már nem akartam felhozni, mert akkor szóba kerülhetne, hogy vajon a blogter, linkter milyen nyelven képzetett.

    (Nagyon zárójel, de ha a blogster.com szabad lett volna, akkor mennyire alvilági lenne egymást blogstának hívni a gangsta mintájára. :D )

  7. blogger - angolban ez így képződik, régen tanultam, éljen a nyelvészet, kérdezzétek Nádasdy-t, hogy miért van így, sztem 60 percben komplett alázással elmagyarázza.

    Ehhez a marhasághoz, hogy “bloger” csak gratulálni tudok. Jobban esik 2 g-vel mondani, másrészt ez az átvett szó gyakorlatilag magyarban is elfogadható hangzással bír, miért kellene ezzel szórakozni. Szerintem a “e-mail” már bajosabb, ugyanis keressünk csak ilyen szót a magyarban, aminek hasonló hangzása meg struktúrája van, hogy “ímél”, ráadásul az írása is veszélyes magyarban, ez a szó tényleg nem esik olyan jól nekünk magyaroknak.

  8. Azért a “jobban esik” az még mindig erősen nyelvérzékfüggő. Igaz nekem sem tetszik az egygés verzió, de a helyességet, jóságot nem keverném ide.

    A mail lassan elmúlik kérdés lenni, nem hinném, hogy akár most is magyarázni kellene a ‘küldtem neked levelet’ mondatot. Lassan feleslegessé válik a megkülönböztetés.

  9. Igen, de ezt is mondom, hogy a nyelv megrágja a maga átvett szavait, viszont elgondolkozni nagy mélyen hogy hány “g”, és aztán okos posztot írni róla, az röhejes, de semmiképp nem tudományos szemléletű dolog. Ráadásul saját műveletlenségét erősítette a forrás-blogger, ugyanis merő hülyeségeket írt, és fingja nem volt az angol nyelv szemantikájáról. A nyelvészet talán egy határtudomány a maga nemében, de mindenképp tartalmaz sok igazságot, ha mást nem akkor leírótudomány szinten.

  10. 1, Lásd fent, a post lábjegyzetében szerepelt az okfejtés, a post maga egy blogteres fícsör hozzáadásáról szólt. 2, A blogger-*bloger nem szemantikai kérdés, mivel az -er képző viselkedéséről (illetve arról, hogy az átvevő nyelvnek “beszélnie” kell-e a forrásnyelvet) van szó, így inkább morfológiai kérdés. Esetleg szótani. 3, A blogoszféra többnyire ilyen nem tudományos szemléletű dolog, többnyire a leíró jellegű nyelvészet is egyébként. (Már amennyiben egyik más tudomány sem áll érzelmi viszonyban kutatásának tárgyával.)

  11. Ok-ok, nem is akarok mélyebben belemenni, a blogger 2 g-vel, mert jó az úgy, nem átvehetetlen, és így internacionálisabb is marad.

    Minden tudomány működik érzelmi alapon egy bizonyos szinten, már akkor is, ha szeretettel csinálod. No mindegy.

Comments are closed.