1956-ra azért szoktunk emlékezni, mert a nép ez év októberében tartotta jó ötletnek, hogy tüzet nyisson az államra és viszont. Ehelyett most nézzünk egy tisztán könyvészeti évfordulót: ötvenhatban indult el az Európa gondozásában a Népek Meséi sorozat. A kötetek teljesen egzotikus népek - és néhány “kézenfekvő” baráti szoc ország - meséiből adnak rövid, 200-250 oldalas, ízelítőt. Pár cím, tényleg csak példaként:
- Rafara, a víz lánya - Madagaszkári népmesék
- A hulladémon huszonöt meséje - Szanszkrit tündérmesék
- Apagyilkos sámánfiak - Burját mesék és mondák
Majd tovább: nganaszán, csuvas, joruba, tadzsik, zürjén és a még sose hallott giljak, akikről még a wikipédia sem tud.
Giljakék az orosz-kínai határ mentén laknak valahol, aki többet tud, kommenteljen. A birtokomban lévő legfiatalabb kötetet 74-ben adták ki, ekkor jártak az ötvenhatodik könyvnél. Az antikva tud 87-es kötetről is, a jóisten se tudja, mikor fejezték be.
És akkor jöjjön az aktualitás: a miskolci központi antikváriumba most került be a teljes sorozat, 6-800 forintos áron lehet hozzájutni a könyvekhez. A kubai, breton, török népmeséket, valamint a néger legendákat már ne keressétek.
A Wikipédia így ismeri őket: http://en.wikipedia.org/wiki/Nivkhs Szahalin szigetén és az Amur folyó környékén élnek, és halszának. :)
Remélem csináltál egy átirányítást a Giljakról erre a szócikkre. ;)
Ha “gilyak”-ra keresel, akkor kidobja. Én elbonyolítottam az átírást, ezért úgy kerestem, hogy Pallas lexikon, ott kiderült a Szahalin, a Wiipédián meg végigkattintottam a felsorolt etnikumokat. Kedves szokás, hogy az alternatív népneveket egyből odaírják a szócikk elejére. :)