Szlengkutatásról egyrészt azért jó olvasgatni, mert az szótár részek szórakoztatóak, legalább ugyanannyira, mint a hétköznapi etimologizálás.
Legjobb példa a huncut szó, ami gyerekkorában ‘cafka, kurva’ jelentésben szerepelt például Csokonainál, és ami német hundsfott (‘kutyapicsa’) szóból került át hozzánk.
Másrészt mert ezek a szövegek tipikusan olyanok, amik hatására az ember elkezdi ünnepelni azt, hogy ő nyelvhasználó. “Hátradől” egy kicsit beszéd közben, talán a lábát is felteszi az asztalra, mert végülis otthon van, mondjanak bármit is a nyelvészek. Harmadrészt pedig azért, mert jó nézni, hogy nem csak a webkettő küzd definíciós problémákkal, hanem a szlengkutatás is olyanokkal éri be, hogy a szlenget “mindenki felismeri, de senki sem tudja meghatározni”. Ennek megfelelően örültem, amikor ma az egyetem díszudvarában találtam egy kipakolást, ahol többek között a Kis Tamás által szerkesztett Szlengkutatás sorozat négy kötetét lehetett 70%-os kedvezménnyel megvenni, ami nagyjából kötetenként 300 forintot jelent, ezzel a kétsör könyvtár kategóriába esve. Be is szereztem a gyűjteményemből hiányzó harmadik és negyedik kötetet. De nem lennénk webkettesek és participatívak, ha ugyanezeket az anyagokat, plusz a készülőben lévő ötödik kötetet, nem lehetne CC - by-nc-nd licenc alatt letölteni az egyetemi szerverről és a MEK-ről.
Zárójel: a MEK-en a szleng tárgyszóra megtalálhatjuk Hoffmann Ottó Mini-tini szótárát vagy a Zolnay-Gedényi-féle A régi Budapest a fattyúnyelvben-t is. Bárczi Géza A “pesti nyelv”-e egyelőre hiányzik.
Tolle lege. És ha ez sem lenne elég, akkor Kis Tamás magyar szleng oldalán lehet folytatni az olvasgatást.
Köszi, rácsatlakoztam.
ciki. vagy két hete még arra tippeltem valahol az élet és könyvtáron, hogy a szociolektus valószínűleg egy csinált szó, különösebb tartalom nélkül. erre most látom, hogy mi.
Hasonlóan jó szó még a ‘passziolália’, egyrészt mert gyönyörűen hangzik, másrészt a fenti emlegetett ‘nyelvhasználatnak való örülés’ jelentés megérdemel egy szót. :)