Hitelességről

Marketing ora kimaradt mi? Ezt ugy hivjak hirdetes.

Ceg ad gepet, ujsag ad hirdetest. Ti meg fenakadtok rajta ertelmetlenul, ezzel pedig plusz reklamot biztositotok.

(részlet Handrás kommentjéből a #1132 post alatt)

Az aktuális flémből ezt a három mondatot érdemes kiemelni, mert ez veti fel a legsúlyosabb kérdéseket. Olyanokat, hogy burkolt reklámmal vannak-e tele az Index Tech cikkei? Vagy hogy lehet-e abban bízni, amit ott leírnak?

Az a gond a “cég ad gépet, újság ad hirdetést” egyenlettel, hogy nehéz utána komolyan venni a rovat többi cikkét. Valóban annyira jó volt a PS3, hogy hat cikket kellett róla írni, vagy csak kapták a gépet és írni kellett róla? Tényleg annyira rossz a Vista vagy a Dell új gémer laptopja, hogy kell mellé egy Mac grafikonokat készíteni? A rovat/lap hitelessége sérül az ilyesmivel, az elhangzó vélemények mellett megjelennek a kis kérdőjelek: vajon miért/mennyiért írta ezt?

Még egyszer, ez nem a reklámozottnak gáz - vagyis neki csak közvetve - hanem a lapnak. Nekik viszont halálosan.

(Ennyit talán a WS fika voltáról.)

31 Replies to “Hitelességről”

  1. Nem igazan vilagos ez a kovetkeztetes. Hirdetni barmit lehet barhol, penzert, bartelben barmiben, de egy mac hirdetesnek mi koze egy Dell gephez, el se olvastam a cikket, a reklamot meg azert kapom, mert biztositjuk a gepet a cikk elkeszitesehez.

    PL: ha viagrat arulnak, es a merevedes elosegitene egy cikk megirasat, akkor az is ott lehetne alul.

    A PS3 rol 6 cikket irtak, annak ellenere, hogy a Sony nem biztositott tesztgepet az index szamara, megis kaptak cserebe egy 6 reszbol allo cikket. Egesz egyszeruen azert mert ezt sokan olvassak, a sok olvaso meg jo az Indexnek.

    Vannak fizetett PR cikkek mindenhol, mint peldaul a Bush iPodot hasznal, vagy az XY Shake-en es Mac pro clusteren keszitette az YX filmet.

    Ezeket arrol lehet megismerni, hogy csupa csupa szep es jo dolog van leirva a cikkekben. Ha vegigolvassatok az Indexes Mac cikkeket, akkor jol lathato, hogy mind a pozitivumok, mind a negativumok le vannak irva, es ebbe sosem szolhat bele senki, hacsak nem valami egetvero hulyeseg kerul bele a cikkbe.

    Lapozzatok fel egy Chip magazint, minden cikknek ott van a bujtatott reklam, hogy kitol mit kaptak, hol lehet kapni stb.

  2. Pingback: Fika at Handras
  3. Ide is, mindenhova: akárkitől kapunk akármit, belinkeljük. Ha a HRP-től kapunk gépet tesztelésre, ott van. Ha a Delltől, ott van. Ha a Ricohtól, ott van. Ha az Inteltől, ott van. Handrás gyakran van ott a tesztek végén, mert gyakran dolgozunk közössen. Sőt: nekünk megér annyit, hogy a cikk végére kerül egy link, cserébe Handrás nekünk szól, amikor nyolcmagos gépet tesztel, vagy elsőként minket hív, amikor valami újdonság érkezik az országba. Ennek megfelelően általában az Indexen jelennek meg elsőként az Apple-tesztek. És az is megér ennyit, hogy amikor egy normális grafikont akarok készíteni, telefonálok Handrásnak, és 1 óra múlva ott van nálam a Mac és használhatom a Keynote-ot. Kár meg senkit nem ér.

    PS3-ról annyira nem írtuk, hogy jó, hogy a magyar Sony a teszt után felhívott, próbáljuk ki náluk is, mert szerintük leszóltuk. Nem kaptunk gépet, azért írtunk ennyit róla, mert ez egy fontos gép, írni kell róla. Ugyanez volt a Nintendo Wii-vel is, hat cikk, mert megérdemelte. De még a Vistáról is írtunk vagy nyolcat, mert az is fontos. Nem értem, most az a gond, hogy egy témát megpróbálunk minél alaposabban bemutatni az olvasónak?

  4. Valahol tényleg röhejes, hogy egy félmilliós laptop tesztjéhez egy másik gépen készülnek a grafikonok.

    Ez mondjuk olyan, mintha a Totalcaron a Mercedes S osztály írás végén oda lenne írva, hogy a teszt helyszín megközelítéséhez a BMW biztosította a gépjárművet.

  5. Ha lenne Keynote Windows alá, azzal készíteném, ez ugye szoftver, és nem hardver kérdése. Régebben Excellel dolgoztam, jött kritika szerkesztőségen belülről és kívülről is, hogy milyen csúnyák. Persze másfél óra bénázással Excellel is lehetne normális grafikonokat készíteni, de azok sem ennyire mutatósak, ráadásul erre már tényleg nincs időm. Ha kijön az új Office, akkor biztos egyszerűbb lesz a helyzet.

  6. A Dell-gépről még: 4 pontot kapott, ennél többet, amennyire emlékszem, még egyetlen Apple-terméknek sem adtam, sem iPodnak, sem Macnek, szóval ennyit az elfogult tájékoztatásról.

  7. a bejegyzésre reagálva: Hm, bocsánat, de szerintem elképesztően naiv vagy. Naná, hogy így működik az index! Szerintem ebben semmi meglepő nincs. A technikai tesztek 90%-a gyakorlatilag fizetett PR cikk. jobban jársz, ha lelkes amatőrök/ szakmabeli blogírok tesztjeit olvasod. Handras ad gépet, Mafyarosi Csaba pedig ír néhány pozitívumot, és hogy ne legyen totál átlátszó, berak negatívumokat is. Ha Handras nem adna gépet, kicsit több negatívum lenne, ennyi. De szerintem nagyjából objektívek az indexes maces cikkek.

  8. mcs: értem. Egy másik oldalról: ha jól vettem észre a mindenféle lapok, tv-k ha lehet egységes, saját arculatot használnak a grafikák, grafikonok közlésekor.

    Ezek a “jól kinéző” apple grafikonok pedig kezdenek unalmasak lenni és annak a két számnak az összehasonlítására amit ábrázolt a cikk bőven elég bármilyen egyszerű vonal. Egy grafikont nem a kinézete kell, hogy érdekessé tegyen, hanem a tartalma.

    Grafikonok tartalmáról: 1) nem túl sokat mondó az “átlagos PC” felirat. 2) a második grafikonon (3DMark06) a DELL gép mellett szereplő 1,717 érték honnan van? Mert a cikkben nem szerepel ilyen. Idézem: “Ekkor az 1891-es összpontszám 3532-re változott.”

  9. Qwert, nem akarom lerombolni a világképedet, de az Index egyike annak a nagyon kevés hazai lapnak, amelyik nem úgy indítják a tesztelést, hogy oké, írunk róla, de cserébe itt marad a gép, vagy veszel tőlünk hirdetést. Soha, senki nem fizetett még az Indexnek tesztelésért, nekem biztos nem, de biztos vagyok abban, hogy másnak sem, ezt szerintem a felülreprezentált fikázás is bizonyítja. Sőt: általában vért izzadunk, amíg - pont a fikázások miatt- megkapunk egy kütyüt, több nagy gyártó már nem is ad nekünk semmit, mert valamelyik tesztben lehúztuk. Ezek után, hát, hmm, finoman szólva is szar azt olvasni, hogy valaki szerint a tesztek 90 százaléka fizetet. Ráadásul te is azt írtad, hogy objektívek a Maces cikkek. Sőt, beszéljukmacen többnyire inkább azt kapom meg, hogy igazságtalanul lehúztam valamelyik gépet.

  10. Jano: az egységes arculat nálunk annyi, hogy az utóbbi hónapokban minden grafikont Keynote-tal készítettem, és szerintem ez már marad is így, amíg nem lesz saját. De aki tudna készíteni, az most 100-szorosan van túlterhelve, ezért nem látom az alagút végét.

    Az érték a cpu-eredménye, és nem az összpontszám, ez szerepel is a fejlécben, lehet, hogy jobb lett volna leírnom is, sőt. Az átlagos pc meg ki van fejtve a szövegben, Athlon 3800+, Geforce 7600GS volt.

  11. mcs: ide is leírom, h szerintem rondák a grafikonok. És ne haragudj, de nem értem minek kell az indexnek gépeket összehasonlítania (főleg bármit is az Átlagos PC-vel), ha arra a lapcsaládon belül megvannak a hözzáértők. A ps3, wii, blue-ray olvasó, tv teszt, vista írások szerintem helyén vannak, de nem kéne nagyot markolni… Amit írtok az még a nem hozzáértőnek is kevés (legalábbis a dell laptop teszt elég sovány lett). Igen, lehet szépítgetni, csak minek? Nem lehetne többet , részletesebben írni? Jahogy akkor kevesebben kattintanának rá? Nem hiszem…

  12. mcs: Az apple cikkek szerintem renden vannak, úgy értem én nem találok benne semmi komoly csúsztatást/lehúzást/reklámot. Ennek ellenére nekem valamiért mindig az az érzésem sok indexes tech cikknél, hogy vagy a fikázás van túlsúlyban, vagy a reklám. Én alapvetően nem kedvelem az indexet, de vannak rajta nagyon jó cikkek is. Nem értem mi a baj azzal a nyomorult linkkel. Páran megnézik, cserébe meg az emberek olvashatnak apple teszteket. Az objektivitást meg könnyen meg lehet ítélni, ha összevetjük más írásokkal, tesztekkel…

  13. qwert: értem a problémád, de az Indexen alapvetően erősen szubjektív teszteket olvashatsz, mert az Index ilyen. Ezért lehet, hogy az egyik anyag nagyon fikázós, a másik meg dicsérős, mert sok múlik azon, hogy a tesztelőnek mennyire tetszett meg a kütyü. Nem állítom, hogy hardcore techmagazin vagyunk, nem is akarunk, nem is tudunk azok lenni, de az olvasók nagyjából tudják, hogy mit kapnak tőlünk. Aki el akar mélyülni, az HWSW-t, vagy Prohardvert olvas, a többiek minket. Aki meg nem akar elmélyülni, és a személyes hangvételt sem kedveli, annak meg ott az Origo. Egyiket sem helyezném a másik felé, szépen megférünk egymás mellett.

  14. Értem, ha ez a cél, akkor minden világos. A probléma viszont így már teljesen értelmetlen, hiszen a szubjektív vélemény “hitelességét” nem nagyon lehet megítélni. (gyk: lehet, hogy valakinek annyira bejön a PS3, hogy 6 cikket ír róla…)

  15. Handrás:

    Vannak fizetett PR cikkek, de a PR cikkek jelöltek is. A reklám jelöltségén megy a vita, nem a meglétén.

    qwert:

    Nem elsődleges forrásnak használom az indexet, mert az angolszász híroldalak és a blogoszféra jóval gyorsabb. (Hozzávetőleges frissített olvasmánylista.) Viszont jó tudni, hogy a hazai tech sajtóban mik jelennek meg a macről. Az esetek nagy részében azért, mert jól lehet szórakozni a cikkeken.

    mcs:

    A grafikonhoz keynote kell részt nem fogom megérteni. Az indexnek vannak olyan kóderei, akik megírták, “megdizájnolták” az index.hu/video-t, akkor hogy nem telik egy egyéni sablonra. A Keynote-osra nem mondanám, hogy csúnya, de iszonyatosan tucat.

    Onnantól, hogy “szubjektív tesztekről” beszélünk, tényleg nincs mit mondani.

  16. Ádám, persze, hogy szubjektív, egy teszt, egy kritika nem is lehet más, különbség csak abban lehet, hogy mennyire engeded el magad, vagy mennyire próbálsz a sablonokra szorítkozni. Mutass nekem egy kritikát, ami nem szubjektív.

    Grafikonok: pont erre a részlegre utaltam, amikor azt írtam, hogy a kolléga százszorosan túlterhelt. Neked sablonok, az olvasók többségének nem az. Én nekik írok.

  17. mcs: szerintem mindenkinek megvilágítottad a dolgot, ezzel a szubjektív tesztel (most ne keverjük bele a kritikát, amikről írtok nem izlés kérdése, hanem számok, és jól mérhető teljesítmény). Nem kell ezt túlragozni.

  18. Nem, az, hogy valami tetszik, az szubjektív kérdés. Az, hogy mennyire gyors, az objektív. A Dell-teszt kétharmada például objektív, harmada szubjektív. De az is a tényekre alapszik, nem légbőlkapott dolgokra (pl: nekem nem tetszenek a fények, de leírom benne azt is, hogy sokaknak igen).

  19. ugyanitt: a világ nemcsak mérhető dolgokból áll. Az Indexen biztos nem. Akinek csak az kell, az tényleg ne olvasson minket, mert csalódni fog. De még a Prohardveren is leírják, hogy valami szép vagy csúnya. Mindenhol.

  20. Az a gond a “cég ad gépet, újság ad hirdetést” egyenlettel, hogy nehéz utána komolyan venni a rovat többi cikkét.

    Nem igazán értem az állítás logikáját. Ha az XMS géppel vesztegetné meg az indexet, hogy neki írjon, miért tüntetné fel utóbbi, hogy meg lett vesztegetve? Éppen hogy az a korrekt, ha fel van tüntetve a cikkíró összes “érdekeltsége”.

    A grafikonos dolog azért tényleg szánalmas egy kicsit, mert egyrészt ritka kicsinyes alak lehet a cégvezető, ha tényleg csak link fejében adja oda a gépet egy grafikon erejéig (bár ehhez nem kell “ha”, a kommentjeiből is kiderült), másrészt meg ne mondja már nekem senki, hogy olyan csóró az index, hogy nem tudják megvenni a teszterüknek a munkaeszközt, hanem úgy kell minden alkalommal kölcsönkunyerálni. Ennyi az is ott lehetne a cikk végén, hogy “a tesztelés alatt elfogyasztott pizzát a Pizza Hut biztosította”…

  21. Tgr: alapvetően ám épp elefántott csinálunk a bolhából. A cikkvégi linkelésnek az Index egésze szempontjából atomnyi a jelentősége, a lap nem vesz nekem 300 ezer forintért egy Macet, csakhogy megússza ezt, mert nem foglalkozik ilyesmivel. Ez nem is hirdetés, inkább egy gesztus, talán Handrás sem várja el, hogy legyen, de szerintem meg az a minimum, hogy belerakjuk. Biztosabb vagyok benne, hogy bármikot megkapjuk azt a gépet, hogy mindig minket hív elsőként, ha ott a link, és ez tényleg nem fáj senkinek.

    Az olvasók 80 százaléka észre sem veszi, hogy a cikk végében ott az XMS, a maradéknak a 80 százaléka meg nem kattint. Itt most tényleg egy olyan dolgot boncolgatunk, aminek valódi jelentősége nincs, főleg, hogy az Apple-tesztekben szerintem nem érhető tetten, hogy mi le lennénk fizetve (külföldi oldalak többnyire sokkal jobban dicsérik a gépeket). Ha a szövegben lenne folyamatos torzítás, csalás, na, azt már tényleg érdemes lenne boncolgatni.

  22. Jaj, Ádám, még egy nagyon fontos dolog! Blogolsz, meg minden, magyarszak, biztos tisztában vagy a pr-cikk fogalmával. Egy anyag, amiben csak dicsérő dolgok vannak, az pr-cikk, amiben a közlendő lényegi, tartalmi részét érinti a kapcsolat. Egy minden külső tényezőtől mentes cikk, amiben pozitiv és negativ kritika is megjelenik, és aminek a végén hivatkozunk valakire, semmilyen tekintetben nem nevezhető pr-cikknek.

  23. Pingback: Jabberwocky
  24. mcs:

    Legalább három dologról beszélünk itt egyszerre, válasszuk szét őket.

    • A kereskedő ad gépet, tesztelitek, a cikk alján feltüntetitek, hogy a gépet X vagy Y adta. Ez oké, húzhatom a számat, hogy a magyar Apple képviselet nem ad gépet és ezért egy kereskedő “jelenti” itthon az Apple-t. Húzhatom a számat, hogy esetenként olyan dolgokat mértek, amik soho felhasználás mellett elő sem kerülnek, de igazán beleakadni nem tudok.

    • Nem az adott termékhez - esetünkben Apple gépek - kapcsolódó cikkben lévő gyakori linkek. Na ezek viszont zavarnak. Némelyik - mint a grafikonhoz macbookot - csak vicces, az olyan esetek viszont, amikor más tesztekre, más forrásokra nincs hivatkozás, a gyártóra csak egy kötelező link van az értékelés dobozban és az írás egyetlen szövegbeli linkje egy másik termék kereskedőjére mutat. Az eddig felhozott példák közül mondjuk ilyen a Natural Wireless Laser Mouse cikk, de volt ilyen Wii cikk is, stb.

    • Végül a PR cikknek tűnő írás. A “Nálunk is piacvezető az iPod” volt a legutolsó ilyen cikk. A címben foglalt állítást a cikkben csak egy Massimo adat erősíti meg:

    Az eladott lejátszók fele nano, harminc százaléka meg videós iPod, ezek a saját kategóriájukban a magyar eladások 80 százalékát tudhatják magukénak.

    Azt sem jelezve, hogy itt a flashes és a merevlemezes DAP-ek piacáról van szó, vagy valamely más szegmensről. A flashes piac 80%-a elég science fictionnek tűnik. (Utóbbiban kereskedői link nincs, csak a szokott indexen belüli linkelés külső források nélkül.)

    Ezzel, azt hiszem, Tgr-nek is válaszoltam.

    És, ami ilyenkor kötelező, flémektől és letagadott biztonsági hibáktól mentes kellemes ünnepeket kívánok. Bejgli, szaloncukor, ilyesmi.

  25. Írtam egy hosszabb választ, de olyan jelentéktelen dologról megy a vita, olyan szinten hajlasz az összeesküvés-elméletekre, olyan szinten kevered az újságírói alapfogalmakat (pr cikk-tudósítás, bújtatott reklám-hivatkozás, meg még: forgalmazó-kereskedő), hogy semmi értelme tovább erölködnöm. Próbáltam elmagyarázni pár dolgot, de ha téged még mindig zavarnak szövegvégi linkek, amik a cikk tartalmi részét nem érintik, akkor zavarjanak csak, leginkább azt tudom javasolni, hogy ne olvass minket és megnyugszol. Persze ezt hiába is kérem.

    Ha neked fontos ez a meggyőződés, akkor ragaszkodj csak tovább hozzá, ha nincs fontosabb dolgod, kötekedj csak tovább alaptalanul, ismerethiányból kiindulva vonj le téves következtetéseket, én ehhez nem kívánok tovább aszisztálni. Kellemes ünnepeket, sőt, ágyő.

  26. eddig is furcsa érzésekkel közelítettem a hazai fanatikus apple közösséghez, most egy picit hányingerem lett. no mindegy, Hofi mondta, egy csőcselékünk van, csak a segg változik felettük. amúgy a reklám dolog rendben van, bár érződik a háttérben, csak nem kellene úgy beállítani, h ez az egész a jófejségről szól az xms részéről és h mennyire űberfasza az apple/keynote . az, h ilyen szinten vagyon mosakodva a dolgon, csak még büdösebbé teszi. ráadásul sztem joggal kérdőjelezhető meg egy ilyen pitiánerség kapcsán a szakmai függetlenség. mondjuk ezt idáig is tudtuk az indexről, h nem a korrektség mintaképe. ugyanolyan urambátyám rendszer, mint bármi ebben a lavórnyi országban.

  27. lenne az eredeti kérdéshez/észrevételhez egy kommentem: miben gázabb, elitélendő az index cikk végén lévő “a grafikonokhoz használt gépet az xmstől kaptuk” hírdetés, mint a (mondjuk divat) tv műsor végén szereplő “a műsorvezető az X cég ruháit viseli” lekonf? abban a pillanatban amikor bármilyen reklám megjelenik egy médiumban, abban pillanatban megkérdőjelezhető a hitelessége. ha kellemetlen dolgoz ír, többet nem hírdet Z cég, nem vesz banner-t, klikket, hátsó borítót, airtime-ot… inkább pitizek, csak legközelebb is nálam hirdessenek, béreljnek felületet hosszabb időre. vérgáz. egyet értek. de miért kevésbé hiteles az index, mint bármi más a hazai (online) sajtóban? (kurvák vagyunk mind - tisztelet a kivételnek) másrészt, ha Handrás “az okos enged, szamár szenved” taktikát választja, akkor nem lenne miről csámcsogni, mindenki elfelejtette volna már az egész butaságot.

  28. greg: Biztos vagy benne, hogy mindenki ezt és így csinálja? Nekem nem úgy tűnt, igaz nem olvasom az összes magyar online tech lapot. A terjesztőtől/kereskedőtől való függés (á nem ad gépet) és a kontent-reklám összemosódása ennyire talán nem általános.

    Másrészt Handrás khm hatásos belépőjéről írt Konrád is. Szerintem nem annyira az okos engedről van szó, mint inkább a hangvételről.

  29. Szerintem ez ugyanolyan, mint amikor pl. a Fókusz végén bemondják, hogy “A műsorvezető ruháját a VALAMI biztosította.” Cég ad ruhát, tévé ad hirdetést.

Comments are closed.