Úgynevezett közösség

Eredetileg arról akartam áradozni, hogy minden előítéletemmel szemben az Uno theme

nagyon röviden: minden ablakra az egységes tiger lookot varázsolja, eltűnnek a brushed metal, kicsit világosabb, nem annyira fémes és egyéb verziók; rendkívül kényelmes

mennyire elengedhetetlen tartozéka egy jólnevelt Tigernek. Illetve, hogy a nem annyira szívem csücske Firefoxhoz is írtak natív widgeteket használó, egészen pofás skint. (utóbbi via 43folders)

Ehhez képest felnéztem a beszMacre, hátha van valami érdekesebb fórum téma, és beleütköztem egy teljesen új konstruktív önégetésbe. ‘A’ júzer felhívást intéz a közösséghez, hogy nincs pénze, de szeretne macet, ugyan utaljon már el neki egy százast, aki megteheti. ‘B’ júzer és ‘C’ júzer a nagyszerű alkalmat kihasználva elkezdik egymást, illetve a nem összetartó ingyenélő / nagyarcú flamelős maces közösséget pocskondiázni. A közönség persze őrjöng, popcornt dobál, a moderátorok nem tudják kezelni a kialakult helyzetet. Kenyér és cirkusz található a fórumon.

Ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy 1, ilyen esetekben ki utal pénzt 2, hogy a vitázók elgondolkodnak-e, hogy a stílus és méltóság nélküli veszekedéssel kit égetnek 3, a következő alkalommal mondja-e azt a rendszerére, hogy skinezett win ME.

DIA és MEK - Sokat tenni kevés kattintással

Az utóbbi időben elég sokat használtam mindkét szolgáltatást, és nagyon érdekesnek tartom a copyrighthoz való hozzáállásukat.

Hogy mire gondolok? Nyissuk meg az irodalmi akadémiát, és válasszunk ki egy szerzőt. A felpattanó ablakban lévő linkre kattintva ígérjük meg, hogy nem lopunk el egy Szabő Lőrinc verset se. Ezután még nem jutunk el a művekhez, hanem egy rövid életrajzzal szembesülünk, ahonnan tovább lehet navigálni a Digitalizált könyvek felé. A kiválasztott kötet címére kattintva egy olyan oldalra jutunk, ahol csak a cím jelenik meg, illetve egy letöltés és egy tartalom link. Mindkét link popupot nyit, ahonnan továbbkattintva végre tényleg letölthetjük a gépünkre a kívánt művet vagy böngészhetünk a tartalomban. A feketeleves azonban csak most jön. Ha nem egy, de két kötetre van szükségünk, akkor kétszer megyünk végig a procedúrán. Két copyright, két digitalizált könyvek, stb. Múlt héten ha háromszázszor nem vettem tudomásul az 1999. évi LXXVI. törvényt, akkor egyszer sem.

Ugyanezt a MEK-en sokkal civilizáltabban intéződik, annyira, hogy amíg nem kerestem, nem is tűnt fel a Szerzői jogokra vonatkozó jegyzet. Pedig minden könyv oldalán elérhető, kattintható, olvasható két nyelven. Érdekes módon nincs popup, kattintási kötelezettség, van viszont több letölthető formátum, emberi interfész, gyors kereső.

Felvetődik a kérdés, hogy a közvetlen állami támogatással működő projektben az ilyen apróságok miért maradtak benne. Mert összességében mindkét szolgáltatás tele van információval, hasznos, csak a MEK-et emellett kényelmes használni, a DIÁ-t pedig nem. Érti a fene.

Legózzunk!

El is felejtettem, hogy pár hete ajánlottam és telepítettem a Bricksmith nevű ‘legózóprogramot’, de a wired aktuális száma, ami tele van legós cikkekkel, felfrissítette az emlékezetemet. Annál is inkább, mert a címlapsztori rövid hat oldalban meséli el a robotépítős, programozós Mindstorms csomag

különben a lego mindstorms a válasz arra a kérdésre is, hogy mit vennék a lottóötösből. “sok van, mi csodálatos”, ugye

külső fejlesztők bevonásának segítségével végrehajtott megújulását. Szalad ilyenkor a képzelőerő, na.

A cikkben említi a Lego hivatalos számítógépes tervezőprogramát, a Lego Digital Designer-t is, de arról a telepítést követő harmincadik percben lemondtam. Abban a fél órában viszont sikerült összerakni egy egészen decens szürke keresztet, majd ezt a csúcspontot igazi mélységek követték. Magyarán szólva a program kvázi használhatatlan. Viszont ha sikerül valamit mégis összerakni, akkor azt megrendelhetjük dobozban a Legótól. Ímé a szolgáltatás.

Ezzel szemben a Bricksmith instant sikerélmény. A bal oldalt látható szofisztikáltnak a legjobb indulattal sem nevezhető holdjárót például húsz perc alatt dobtam össze. A sietség látszik, de azzal összevetve, hogy az LDD-ben ennyi idő alatt semmi vállalhatót nem alkottam, a holdjáró maga a későbbi együttműködés ígérete.
Nagyon egyszerűen új elemek a modellhez, színezni is öröm őket, egyedül a darabok forgatásának a billentyűit nem találtam meg, maradt a kattogás.

Ha valakinek meghoztam a kedvét a játékhoz, akkor a Bricksmith-t itt találja meg, a windowson futó Leocadet pedig itt lehet letölteni. Az első alkotások pedig jöhetnek kommentben.


coComment - egy ígéretes startup

A kommentekben élők és gerillabloggerek szívének kedves induló szolgáltatásba ütköztem bele Scoble blogján. A coComment ugyanis - egy bookmarklettel meghívva - megjegyzi, hogy ezen és ezen a blogon, ezt a kommentet írtuk.

A rendszer természetesen eltárolja a kommentek idejét, biztosít rss feedet a követésükre, és belépve elérhetünk teljesen felesleges, viszont világoskék, tagcloudokat a legaktívabb tagok és a legkommentáltabb blogok neveivel.

Akinek ez túl jól hangzik, azokat megnyugtatnám, a coComment egyelőre csak a Blogger, MSN Spaces, MySpaces, Typepad, WordPress és Xanga rendszerekkel működik. Bookmarkletet pedig csak IE, Firefox, Safari és Opera böngészőkhöz biztosítanak.

Igaz a Firefoxos bookmarklet működik Caminóval is, és gyanítom a Safarist is érdemes lehet kipróbálni a többi WebKit alapú böngészővel.

A szolgáltatás egyelőre zárt béta állapotú, de az igénylés után három órával kaptam meghívót, szóval az érdeklődők nyugodtan próbálkozhatnak. Mégis az utóbbi időben látott legérdekesebb bétáról van szó.

Erős kezdés

Mocorgás van a blog.hu táján, átköltözött az onlinemarketing blogja, és sztahanov kommentboxában belinkeltek egy iwiw.blog.hu-t is.

Utóbbi lépést érdekesebbnek tartom - Konrád rss-ét már átírtam az olvasómban - mert a muszáj-webkettes iWiw eddig nem jeleskedett a kommunikációban. Most viszont rögtön blog, komment, transzparencia, mint a nagyoknál.

Úgy tűnik az iwiw kommunikációval, a blog.hu pedig tartalommal kíván erősíteni. Hajrá.

Remix kultúra gyakorlatban

Elvek, szerzői jog és mozgalmárság kapcsán a remix, mint az új érték teremtésének eszköze, fogalma gyakorta elhangzik. Van olyan CC licenc, ami direkt erre biztat, vannak ingyenes segédanyagok, ésatöbbi.

Próbáljuk ki legalább egyszer, ha máshogy nem, hát gondolatban. Fél fülünkön - igen, most egy kicsit dj lett az olvasó és az író - az emblematikus füles, előttünk pörög a két lemezjátszó, középen műszerek, ugráló mutatók, potméterek erdeje.

Ha szükség van rá, lekapcsolhatjuk a szobában a villanyt. Biztosít elég fényt a monitor. És most - a forgó lemezeket el nem feledve - kezdjük el olvasni a tűsarok.org cikkét Leni Riefenstahlról. Pörög a lemez, szól a zene, túljutunk berlini olimpián, a szövetségesek megnyerik a háborút, folyik a “nácitlanítás”, végéhez közeledik a dal.

Kezünk a crossfaderre téved és elkezdjük áttolni lassan a másik lemezjátszó felé. Csak szemünk sarkából látjuk a bombasztikus zárómondatot: “állította a nácik többségéhez hasonlóan”, már a másik lemezre koncentrálunk. Az olvasás a Wikipedia vonatkozó szócikkével folytatódik: Post war career and legacy. Nuba törzs, búvárkodás, tetoválások, silluk harcosok képeit tengeri halak követik. Aztán hangerő le, vége a partinak.

Az egyszerűség kedvéért kaphatja az első “lemez” címét: az örök Leni.

Lábjegyzet az tisztesség kedvéért: a tűsarkos linket Gasztronautánál találtam, de a százegy évesség hangsúlyozásához képest nem találtam meg benne a hivatkozást a későbbi munkáira, ezért pörgettem meg a lemezeket. A lemezmetafora még mindig a Double Egde Films Spin című művéből származik, köszönet érte imaginak.

Majd elfelejtettem: Battlestar Galactica (upd.)

Ugye mindenki emlékszik, hogy a kereskedelmi TV2 ma kezdi el a Battlestar Galactica sorozat sugrázását. Nem szoktam nézőket toboroznia tévének, de ez tényleg jó lesz, már ha a szinkron nem olyan.. khm gagyi, mint a magyar cím.

Tv2 - 13:55 - Csillagközi romboló 1 (magyarán: BG 2003 mini-series első része)

Update:
A sorozat címe Csillagközi romboló. Az első percben elmondják, hogy a Galactikával megegyező osztályú hajókból tizenkettőt építettek, és a tizenkét kolóinia után nevezték el őket. És ezek után az angolban ‘Battlestar Galactica’ nevű hajót (típus + hajónév) következetetsen Csillagközi Csillaghajónak hívják.
Háromnegyed óráig bírtam. Kár érte.