Harry Potter widget

Pont ma beszéltem a #blogter csatornán - beépített reklám - Victóval, hogy mennyit kell még várni a következő és utolsó Harry Potter regényre, és hogy addig a el lehet olvasni párszor a Gyűrűk urát. És erre ma este belebotlok egy búfelejtő widgetbe az apple oldalán.

A Quote Conjurer nem tesz mást, mint hogy időnként az eddig megjelent hat Potter könyvből vett idézeteket (és a szereplők rajzait) megjeleníti a dashboardon. Ráadásul egy linket is ad a hasonló idézeteket és Potteres tudásanyagot bőven tartalmazó hp-lexicon.org-ra. Az eredmény: egy haszontalan, de jópofa widget, ellopott nap, vágott centi…

Potter quote widget

Róma örök

Ha jobban visszagondolok, az antik Rómával fogalakozó regények mindig kerültek a kezembe. Kezdve gyerekkori nagy kedvenc Raevius ezredes utazásával - egyébiránt fent van a MEK-en, lehet nosztalgiázni - folytatva a Quo Vadis?-szal és ideiglenesen lezárva a nem egészen két órája befejezett Római vérrel.

Hagyományosan elfogult vagyok az Agave kiadványaival

álljunk-meg-egy-szóra és mosakodás: Már a Város két fül közöttnél is elmondtam, hogy nem kéne külön emlegetni, ha egy kötet korrektúrán esett át a nyomdába küldés előtt, rendes papírra nyomták, istenneadj még decens borítóval is ellátták. Elég egy körséta viszont egy nagyobb könyvesbolt lektűr polcsora előtt, hogy a fent emlegetettek extrák legyenek.

ezért csak rövid rajongás következik, mégis tükörbe kell nézni valahogy holnap.

A történet ott kezdődik, hogy Sulla diktátorsága alatt, az összeírások után, de még azok árnyékában meggyilkolnak egy tehetős patríciust egy római sikátorban. Az elsődleges vádlott a halott patrícius fia, a vád ebből következően apagyilkosság, a védő neve pedig Ciceró. Hogy a gyilkosság körülményei, a halál után széthordott vagyok holléte és a családi becsületén esett komolyabb foltok kiderüljenek Ciceró felbérli Gordianust, a Nyomozót. Sam Spade

nem tudtam kihagyni, Spade a személyes hősöm, már Kovács Kálmán mellett

ókori kollégája pedig elkezd kérdezősködni…

A Római vér egyrészt érdekes krimi, se teljesen fehér, se teljesen fekete szereplőkkel és folyamatosan változó, hol erkölcs, hol ösztönök által motivált cselekménnyel. Másrészt pedig utazás egy élettel teli, nem keresztény erkölcsök szerint szerveződő, káoszból épp csak kilábaló Rómában játszódik.

Herkulesre, remek választás, ha kikapcsoló olvasmány kell délutánra. (Csak nem tudtam kihagyni.)

Aha.

Megy a Mac-em..jól..és birja a tulpörgetést is….Sajnos ez a Mac-es dolog olyan hogy sokat kell olvasni rola, azért hogy az ember tudja, hogy mi miért nem müxik….Nem elég az hogy van bármilyen PC-d és megprobálod feltenni…kell tudd azt hogy egyáltalán feltudod-e tenni, és nem akkor kell kérdezni, amikor már letöltötted, és sok sikertelen probálkozás után rádöbbensz hogy nem megy fel…Sajnos, az információs kapuk közül egypárat bezártak, tehát tapasztalt emberek tudnak infót adni, illetve el kell olvasni azokat a hozzászolásokat amelyeket tapasztalt emberek írnak… Sok link lett adva itt a bithumenen is, arrol amiröl tudni kell, csak fel kell hutatni és össze kell rakni a mozaikot. Amit tapasztalok, az hogy Mac tulajdonosok keserü szájízzel lenézik az ilyen hekkelt dolgokat és egekig magasztalják az eredetit. Nem helyes. Ha nem tetszik, akkor nem az a megoldás hogy elbátortalanitjuk a másikat…megtörténhet az az eset, amikor a kedves Mac tulaj épp egy ilyen hekkerhez fordul segitségért, mert fingja sincs a problémához. (forrás: egy ismert torrentoldal)

“Sad story”

Úgy tűnik nem csak én gondolom úgy rosszabb napjaimon, hogy az Apple túl sokat enged meg magának, hanem az egyik legjobb maces képnézegetőt gyártó HexCat programozói. A Macword és az iLife 06 bemutatása után megírták, mely funkciók “hasonlítanak túlzottan” az ő termékükre.

(a linket Zolinak köszönöm)

Irodalmi “remix”

Még mikor a Szabad Kultúrát olvastam jutott eszembe, hogy van jó példa a szereplők/törénet remixére a könyvben - Miki egér születése -, teljesen nyilvánvaló dolog a zene remixelése, irodalmi értelemben vett mix viszont nem hozatik példának. Kovács András Ferenc egy régebbi verse pedig kiabál érte, hogy példa legyen.

Az eredeti:

Vörösmarty: A Guttenberg-albumba

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
És áldozni tudó szív nemesíti az észt;

Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve: “igazság!”
S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

1839. szeptember 5. előtt

és a “remix”:

Erdélyi iskolák falára

(Változat Vörösmartyra)Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha… Ha majd… Ha. Ha majd. Csupa majdha
-hamajd,
dadogás még
Most a világ – sose hidd: emberiségre javúl;
Lopni, hazudni tanulj, kimakogni, mi fáj, ne tanuld meg –
Írni, beszélni se merj, sem kiabálni, ha kell:
Légy anyanyelv menekültje, helóta, de senki se légy – így,
Újra bezárva betűk rácsai közt szabadon:
Ostoba, bármi lehetsz – csak becstelen, az ne, csaló se,
Töltse be szád a való vérröge: mondj igazat,
Mert idegen sem, pária sem vagy a szóban – a lelke
Ismeri mind, ki övé: kit köt erős türelem.

(in Költözködés, 1991)

Elgondolkodtató lenne bedobni egy irodalom szemináriumon - mostanában sajnos nincs ilyenem - hogy az intertextualitás (ez a hivatalos neve) és a djzés rokonműfajok. ;)