FSF.hu roadshow

Húsz harminc szabad szoftveres - nem írok linuxost, mert legalább egy bsd júzert láttam a tömegben - ül a sötétben és előadásokat hallgat. Éppen csak ízelítőül, pár lejegyzett idézet:

Szabad szoftver és IT biztonság

  • “Megpróbálom megmutatni a svájci bicska kihajtható darabjait, mindenki eldönti melyiket veszi meg, amelyikhez minden funkciót magában kell megvenni, vagy ahol mindet megkapom és én döntöm el melyiket használom.”
  • “A szabad szoftvereknél nem fontos tényező, hogy kényelmesen használható, beállítható legyen.” - sose hittem, hogy ez kimondatik.
  • “…olyan svájcibicska, amit ha az ember jól használ, nem a kezét vágja le vele, hanem a fát is kivágja.” - nem is beszélve a heringekről.

Szabad szoftver a matematikában (TeX és R)

  • “Akár egy bölcsészhallgató is könnyen elsajátíthatja a TeX alapszintű használatát.”- bölcsészezés, nyílik a bicska.
  • “Számottevő mennyiségű MS Word melletti szitkozódás megtakarítható általa.”

És végigültem még a Unixlab egyesület bemutatását, de onnan nincsnek érdekes idézetek. Cserébe az előadó meggyőzött arról, hogy valamikor el kéne néznem a Füredi út 44 alatt található termükbe, megnézni pár régebbi vasat.

Kihagytam továbbá az Openoffice előadást, pedig igazán érdekelne, hogy milyen előnyeit sorolják fel. Az OS X alatti hátrányairól hosszan lehetne értekezni.

Átlátszóság mindenütt

Mindösszesen arra vágytam, hogy az Adiumom szöveg beviteli mezeje ne világítson fehéren a desktopon, de kénytelen voltam rájönni, hogy az átlátszóság támogatása még jócskán fejlesztés alatt áll. Találtam viszont egy input managert, ami hajlandó valami hasonló effekt előállítására.

A SetAlphaValue lehetővé teszi az átlátszóság állítását minden Cocoa programban. Egyelőre több a hátránya, mint az előnye, de a csillivilli funkciók kedvelőinek tetszhet. A két főbb baj az, hogy:

  1. Input Manager, betölti magát minden programhoz, ha hibás, borítja a rendszert. Ha egy mód van rá kerülöm az ilyesmit. (Bővebben a Smart Crash Reporter kapcsán John Gruber írt róluk.)
  2. Azon túl, hogy minden Cocoa apphoz betölti magát, alapból engedélyezve is van. Minden egyes appnál, amit folyamatosan látni akarunk le kell tiltani. Köze nincs a felhasználóbarátsághoz.

Annyira pedig nem vágyom az átlátszó adiumra - töltöm inkább a centericq-t -, hogy ezt a két kényelmetlenséget elviseljem. Játszani azért jó volt.

Blogok vagy postok

Viszonylag kínos, mikor az ember a saját nyelvérzékével kerül szembe - én sem szeretem, ha a postokat/blogbejegyzéseket blogoknak nevezik -, de igazat kell adjak Stephen Bakernek, aki a Myspace nyelvhasználata kapcsán arról ír a BW Blogspotting blogján, hogy lehet ugyan helyteleníteni a blog=bejegyzés szóhasználatot, de a kérdésben úgyis a nyelvhasználók tömegei döntenek.

Addig persze lehet füstölögni

képmutatás lenne nem megemlíteni, hogy a feed-abrak fordítás kapcsán pont ezt tettem; ráadásul azóta sem sikerült megbarátkozni az abrakkal

illetve meg lehet írni ‘mit utáljunk’, de aztán minden marad a régiben. A népség, katonaság használja úgy a nyelvet, ahogy az neki jól esik. Nem kell megmondani az őszintét.

Azt írja az üzemi lap…

Bármennyire próbálom olvasni a ‘helyi internetet’, a vagy.hu Miniszter az ivóban című cikke elkerülte volna a figyelmemet, ha fel nem hívják rá a figyelmemet. Kár lett volna érte, igazán szép, problémás szöveg, az ilyenbe öröm belekötni.

Három kérdés mentén nem tudom hová tenni az írást. Elsőként, nem értem, hogy a tudósító a beszélgető fiatalok (“söröztünk”) tagja-e vagy az események krónikusa? A két szerep közt kóvályog, és rossz szóvicceket

legyen írásos nyoma is, ha ennyire rosszak lesznek a szóvicceim, akkor nyugodtan lelőhettek, nem fogok haragudni

puffogtat, gondolom a fiatalos hang erősítése képpen.

Másodszor, ha szdszes fiatal, ha nem, hogyan nem hangzanak el olyan kérdések, amelyek az egyetem pénzügyi helyzetéről, a közelmúlt leépítéseiről szólnak? Megfoghatatlan, hogy az újságíró kihagyja ezt a ziccert. (Vagyis nem megfoghatatlan, látni alákérdezést a hírtévén kívül is.)

És végül, az előzőhöz szervesen kapcsolódva, mit is csinál a független(nek tűnő) vagy.hu-n egy ennyire nyilvánvalóan kampánycikk?

Április egyről szóljon…

Nyugodtan elmentem volna a blogoszféra április elseji teljesítménye mellett, ha nincs a Tao of Mac reggeli postja. Első olvasásra be is dőltem neki tisztességgel - önmagam mentegetése: a többi “beugratós” post egy marék fókaorrot nem ért - annyira hiteles, csak a hirtelenségével nem tudtam mit kezdeni.

Körbejárja a hogyan váltsunk OS X-es és Windowsos dobozokról Linuxos dobozokra. Kitér a megszokott funkciók pótlására, épp csak egy kicsit “megsegítve” a linuxos oldalt. Jár érte a tapsvihar.

FSF roadshow Debrecenben

Ha rosszindulatú lennék, akkor a plakát láttán mondhatnám, hogy lehetne a rendezvény címe ‘Szőrös betűkkel a nagyobb szabadságért’ is. De egyrészt nem akarok gonosz lenni, másrészt meg a plakát ellenére is elnézek pár előadásra.

Foglald vissza Hunniát!

“Hazafirádió - egy tiszta magyar hang!” - szó a szpíker szuggesztív hangja, mikor rákattintok a nemzeti magyar netrádió playlistjére. A spot után egy fiatal nő fejhangon - vajon még mindig a felháborodás? - elhadarja, hogy lesz az idei tiltakozás Trianon ellen, majd zene.

Az elsőre elhangzó Ákos - Keresem az utam még az elviselhetőbb slágerek közé tartozik, de később megjelennek az igazi művészi darabok - igen, volt némi prekoncepcióm, most igazolom - , amelyek megállapítják, hogy “egyedül maradtál, mint a szél”, meg hogy “foglald vissza Hunniát”. Néha van szó huszárokról, a versszak-refrén-szóló-szóló metálszámoktól elszakadni kívánó alternatív slágerekben fel-felsír egy hegedű is. Összességében mélyen depresszív magyarkodás.

Magyarok vagyunk, az istenfáját, semmit sem tudunk hegedű nélkül, nemhogy powermetalt. Ha már mindenképpen valamilyen irányba elfogult metál, akkor inkább CrossBorns. ők csak Szauront utálják.

(via Cavinton)

Update:

Közben előadás megy Szent Lászlóról, finánctőkéről, Szentkoronáról. Ismét bebizonyosodik, hogy etimologizálással mindent alá lehet támasztani. Azért milyen nyelvszemlélet kell ahhoz, hogy az ember kijelentse, ez a szó innen származik, tehát akikre ma alkalmazzuk, azok olyanok. Hihetetlen.