Már csak 94 évünk van a 21. századból

(…) Ha ezelőtt hatvan évvel azt kérdezték tőlem, vagy én másoktól, hogy soroljon fel néhány költőt, akik túlélik a 20. századot, 10-15 névig meg sem lehetett állni. Most meg? Szíveskedjék nekem mondani olyan költőt, akik biztos túlélik ezt a századot! Ugye, hogy nem tud? (forrás: hvg.hu - Interjú Faludy Györggyel)

Kedves György bácsi, 2006-ot írunk. Pont száz éve jelent meg Ady Új versekje.  Majd azt követően szép lassan azok a további művek, amelyeket a huszadik század időtálló klasszikusainak - tudom, kánon - tekintünk. Még van 94 évünk, ne siessünk a temetéssel.

Az interjú további része is lelkes kultúratemetés, érdemes megfigyelni, milyen ügyesen siratja el az újságíró is a jövőt. Összhang, kérem.

“…a rivális Apple cég”

Megintcsak ‘azt írja az újság’ rovat:

A redmondi szoftvercég kifejezetten Macintosh számítógépekhez szánt, vezeték nélküli billentyűzetet és egeret dob piacra hamarosan. Az új perifériák speciális gombjaival az Apple operációs rendszerének funkcióit lehet elérni. Bár a Wireless Laser Desktop for Mac nevű, vezeték nélküli egeret és billentyűzetet tartalmazó csomagot a Microsoft márkanevén árusítják majd. Ezek a cég első olyan termékei, amelyet kifejezetten a rivális Apple cég gépein futó Mac OS X operációs rendszerével való használatra optimalizálták. (forrás: Techbázis, kiemelés tőlem)

Vonatkoztassunk el attól, hogy a MS végre kijött Maces perifériákkal. (Az egerei eddig is remekül mentek OS X-szel.) Meg attól is, hogy volt már ebből ügy, mikor az Apple nem hagyta, hogy a Command billentyűn (lásd még alma gomb) szerepeljen az alma logó. Foglalkozzunk egy kicsit csak a kiemelt két szakasszal.

Nem a spanyolviasz felfedezése - viszont nem találom a linket, ahol legutoljára hasonló okfejtést olvastam - de érdemes még egyszer, amúgy iskolásan átbeszélni. A Microsoft, a “redmondi szoftvercég” - ugyanúgy, ahogy a kapus a sportcikkben előbb utóbb hálóőr lesz - nagyon nagy vonalakban a következőkkel foglalkozik: operációs rendszerek (dobozos és oem, fejlesztő eszközök hozzá, szerver os satöbbi), irodai szoftvercsomag, konzol és a hozzá tartozó játékok és persze perifériák. Az Apple ezzel szemben főleg hardvert ad és professzionális programcsomagokat ad el, nameg iPodot.

A fenti két felsorolás különben a ‘miért nem adják ki az OS X-et bézsszín dobozokra is’ kérdés válasza is.

Felvetődik a kérdés, egészen pontosan miben is riválisa egymásnak egy hardver- és egy szoftvercég? Ha kellően fanatikusok vagyunk, akkor meg tudjuk válaszolni a kérdést: a MS a világ gonosza, az Apple bezzeg a másként való gondolkodás bajnoka. A fanatizmuson túl viszont csak az a válasz lehetséges, hogy megpróbálunk felhasználók lenni fanatikusok helyett.

(a szerző viszonylag sokáig akart MS wireless notebook optical mouse terméket beszerezni, de nem sikerült)

Ami a kicsi szívemen

Ugye az iróniát teljesen felesleges magyarázni, sőt rendes helyekről kiutálnak, ha megpróbálod, de ez most kiverte a biztosítékot.

Tegnap leírtam - valljuk be, gúnytól nem mentesen - hogy ha az origo bevezeti a cikkek kommentelhetőségét, ahogy Weyer emlegette, akkor még tán az sg.hu-t is beérik. Erre ma mit ír a szaklap (az egész cikket érdemes befogadni kommentestül):

A mélypont számomra akkor jött el, mikor Weyer Balázs az [origo] főszerkesztője kifejtette véleményét a blogokról, illetve közvetve a webkettőről is. “A blog egy formátum, egy felület. A nagy portáloknak nem feltétlenül kell kezdeni a blogokkal valamit. Nem baj, ha van egy portálnak blogja, de nem szeretném, ha a mi (origo) szerzőink blogolnának.” A bloggerek véleménye ebben a kérdésben annyi volt, hogy ha a Weyer úgy látja hogy lassan beépülhet a cikkek kommentálhatósága a portálba, akkor előbb-utóbb az [origo] utol érheti akár az SG-t is. Hajrá! Weyer példája jól mutatja, hogy adott esetben a nagy portálok komoly gátjai lehetnek a fejlődésnek, hisz hiába a CC licenc az origo-n, ha a többi területen nem haladnak a fejlődéssel. (forrás: sg.hu)

Gyerekek! Én kérek elnézést, legközelebb ami a szívemen, az úgy, mindenféle színezés nélkül a számon, mert úgy tűnik erre van szükség.

Kollaborativitás és konferenciablog

Konferenciablogolásról beszélgettem Gerivel valamikor a webkettő szimpózium szünetében, és azt a nagyon érdekeset mondta, hogy igazán erős postokat szerinte úgy lehetne írni a témában, ha legalább két blogger dolgozna össze.. Egy írná a vázlatot, a másik keresne linket, ellenőrizné az adatokat, fogalmazná meg a véleményét satöbbi, és az unalom elkerülése végett időnként/postonként cserélnének. Az a tegnapi tudósításra rákattintva egyből látszik, hogy mi - előzetes megbeszélés híján - nem így csináltuk, de az ötlet érdemes az átgondolásra.

Az első kérdés, amit eszembe jutott az ötlet kapcsán, az eszköz kérdése volt. Vagy valamelyik WWDC-ről vagy a Les Blogs-ról szóló beszámolóban olvastam, hogy a négy-öt maces összehajol módszerrel egy megosztott SubEthaEdit dokumentumba jegyzetelt. (Hasonló windowsos eszközt nem ismerek, remélem ti tudtok, és meg is mondjátok kommentben.) Ezzel a megoldással - közös jegyzetelés kollaboratív szerkesztőben - platformon belül maradva nincsenek is problémák. Bonyolultabb a helyzet, ha platformok között akarjuk megvalósítani a fent leírt együttműködést. Böngésző-mint-platform ide vagy oda, nem hiszem, hogy a Writely elősegíti az olyan sebességű együttműködést (valósidejű kollaboráció, jó lesz buzzwordnek?), ami egy ilyen jegyzet készítéséshez szükséges, pláne ha kettőnél több felhasználó szerkeszti. Ha nem képes, úgy marad a Tóth Benedek által javasolt megosztott mappában lévő fájlok közös szerkesztgetése, amivel bekerül a képbe az ‘én látom a te megosztásodat, te látod az én megosztásomat?’ problémakör is. Ki kéne kísérletezni a módszert a következő alkalomra. Ötletek?

Azt írja az újság…

A cikk valójában a tegnapelőtti Apple vs. Bloggerek per lezárásáról tudósít. Ahol a bíróság úgy ítélt, a bloggereknek (akárcsak az újságíróknak) nem kell kiadniuk a forrásaikat, érvényes rájuk az USA alkotmányának első kiegészítése. Marad a jófajta belső vizsgálódás, ha az Apple mégis meg akarja akadályozni a kiszivárogtatást. Mert erre azért maradt joga.

Utoljára a blogger szóról

Be kell valljam feleim, tegnap olyasmit csináltam, ami távolról emlékeztet a nyelvművelésre. Elláttam ugyanis a ‘shotson már egyszer megírt érveléssel az sg.hu-t, mert az utóbbi időben az engem felettébb irritáló *bloger szót alkalmazzák. A levelemben azt is megemlítettem, hogy ha a nyelvnek a blog szóból képzett ‘blogot író személy’ jelentésű szóra lett volna szüksége, akkor biztos nem az angol -er képzőt használja, hanem valami magyart. És megteremtené például a ‘blogoló’ szót.

Erre az ebédet követő bealvás előtti sajtószemlém során beleakadok egy írásba, amiben a következő szavak szerepelnek: “a perbe vont blogolók és újságírók”.

Az sg-nek írt válaszlevelem (a blogger szót a *bloggolni/blogolni-val vették analógnak):

Igen, a blogolás-bloggolás problémának már lassan történelme van. Ráadásul ebben egyet is értünk. A blogolás az átvett blog szó és a hozzátapasztott magyar képzők (-ol, -ás) eredménye. Viszont a bloggert nem lehet ilyen etimológiával magyarázni, mert a magyar nyelv nem tartalmaz *-er képzőt. Ráadásul ezzel feltételezzük, hogy a blog szót hamarabb vettük át, majd az igény hatására képeztünk egy ‘blogoló személy’ jelentésű *bloger szót is. Reálisabbnak tűnik a blog és a blogger (angol analógiák runner, digger, cutter - a képzett CVC alakú szavakban többnyire megfigyelhető a nyúlás) átvétele. Az én postom a témában: WS - Blog, blogol, blogger Ellenvélemény: BéDéKá

Bűneimet igaz szívvel megbántam. Aki akar, holnap megkövezhet a Web2 szimpóziumon.